Innovatív megközelítések a szlovák nyelv oktatásában a magyar tannyelvű alapiskolákban – bemutatva a XXX. Komáromi Pedagógiai Napokon
A XXX. Komáromi Pedagógiai Napok keretében 2026. február 24-én kiemelt figyelmet kapott a szlovák nyelv oktatásának kérdésköre „A szlovák nyelv és szlovák irodalom oktatásáról a magyar tannyelvű alapiskolákban” címmel. Az SZMPSZ konferenciáján a téma aktuális kihívásait és lehetőségeit Dr. habil. PaedDr. Horváth Kinga, PhD., valamint Mgr. Sýkora Hernády Katalin, PhD. előadásai világították meg.
Az előadások nemcsak különböző szakmai nézőpontokat mutattak be, hanem lehetőséget teremtettek a résztvevők számára a közös gondolkodásra is arról, miként tehető hatékonyabbá és élményszerűbbé az államnyelv tanítása a magyar tannyelvű intézményekben. A bemutatott tartalmak a jelenleg is zajló SLOV2LIN projekt országos kutatásának eredményeire épültek, amely a Szlovák Köztársaság Iskolaügyi, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztériuma, a Szlovák Köztársaság Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének és a NextGenerationEU támogatásával valósul meg.
A konferencia középpontjában a szlovák nyelv és irodalom oktatásának korszerű megközelítései álltak, különös tekintettel a kommunikatív módszerekre, az empirikus tapasztalatokra és a bevált jó gyakorlatokra.
Dr. habil. PaedDr. Horváth Kinga, PhD. előadás a szlovákiai magyar tannyelvű iskolák tanulóinak államnyelvhez való attitűdjeit vizsgáló kutatás főbb eredményeit ismertette. A bemutató kitért a tanulók mindennapi nyelvhasználati preferenciáira, a szlovák nyelvtudás önértékelésére, valamint az iskolai és iskolán kívüli nyelvhasználat különbségeire. Az eredmények gyakorlati szempontból is hasznos támpontokat adnak a szlovák mint második nyelv pedagógiai fejlesztéséhez és a támogató tanulási környezet kialakításához. Mgr. Sýkora Hernády Katalin, PhD. előadása a magyar tanítási nyelvű iskolák pedagógusainak szlovák nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatait vizsgálta. A bemutatott adatok rávilágítottak arra, hogy a tanítási gyakorlatot jelentős mértékben befolyásolja a pedagógusok saját nyelvhasználata, valamint az iskola nyelvi és regionális környezete. Az előadás hangsúlyozta, hogy a hatékony nyelvoktatás kulcsa a kommunikációközpontú, élményalapú módszerek alkalmazása, nem pedig a hagyományos, szabályalapú megközelítés dominanciája. Kiemelt szerepet kapott az is, hogy a tanulók nyelvi fejlődését leginkább a gazdag nyelvi input, a valós kommunikációs helyzetek és a pedagógus aktív nyelvhasználata támogatja. Az előadás végén konkrét javaslatok hangzottak el a módszertani megújulásra és a tanórai gyakorlat fejlesztésére.
A résztvevők inspiráló szakmai iránymutatást kaptak, amely hozzájárulhat a pedagógiai munka megújításához és a tanulók nyelvi kompetenciáinak hatékonyabb fejlesztéséhez.
