Történelem Tanszék

Oktatók

Tanszékvezető:
Dr. habil. Simon Attila, PhD.

Professzorok:
Dr. habil. Szarka László, CSc.
Dr. habil. Simon Attila, PhD.

Docensek:
Dr. habil. Popély Árpád, PhD.
Dr. habil. Vajda Barnabás, PhD.

Adjunktusok:
Mgr. Bese László, PhD.

Nappalis doktoranduszok:
PaedDr. Szabó László Dávid
Mgr. Varga Krisztína 
Mgr. Jeszenszki Kornélia
Mgr. Hopka Zoltán
 
Levelezős doktoranduszok:
Mgr. Korpás Árpád

Doktori program

Titkárság

Kutatás

[English language information on the scientific projects of the Department of History see below the Hungarian text]

A Selye János Egyetem Tanárképző Kar Történelem Tanszékén folyó tudományos munka fő csomópontjait a történelemtanítás módszertana, a közép-kelet-európai térség 19. és 20. századi történelmének és a szlovákiai magyarok történetének a kutatása jelenti. A színvonalas tudományos munkáról oktatóink gazdag publikációs tevékenysége és a tudományos projektekben való részvétele tanúskodik. A tanszéken folyamatosan zajlanak a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma és a Szlovák Tudományos Akadémia Tudományos Ügynöksége (VEGA) által támogatott kutatási projektek. 
 
A Tanárképző Kar Történelem Tanszékén jegyzett tudományos projektek:

A Csehszlovák Köztársaság és a magyar kisebbség (1930–1938). Vega-projekt : 2/0023/12. Projektvezető: Dr. habil Simon Attila, PhD.
 
A politikai-mediális propaganda formái Közép-Európában, Csehszlovákiában és Magyarországon (1938-1968).  Vega-projekt : 1/0158 /14. Projektvezető: Dr. habil Vajda Barnabás, PhD.

A Református Keresztyén Egyház Szlovákiában 1919-1952. VEGA projekt : 1/0528/16 (a Selye János Egyetem  Református Teológiai Kara Történeti Tudományok Tanszékével együttműködésben). Projektvezető: Dr. habil Simon Attila, PhD.

A szabadság különféle formái a totális államban - politikai élet, vallás, turizmus, média 1938–1968. VEGA-projekt: 2019 – 2021: 1/0163/19.  Projektvezető: Dr. habil Vajda Barnabás, PhD.
 
A „komáromiság”. Egy jelenség változásai az elmúlt 100 évben. MTA Domus szülőföld pályázat 2018. Vezető: Liszka József. Résztvevők: Gyurgyík László, L. Juhász Ilona, H. Nagy Péter, Keserű József, Simon Szabolcs, Strédl Terézia, Vajda Barnabás. A Vajda Barnabás által végzett részleges kutatási cél: Az emlékezés látható és láthatatlan jelei – a lokális (és nemzeti) identitás katalizátorai. A témán belül a másik részkutatás főleg a két Komáromnak a ,,hidegháború és az ,,államhatár“ témában végzendő Komárom-kutatást jelenti (a sokszor láthatatlan, de mégis létező jelek vizsgálatát), elsősorban az 1945 és 2018 közti időszakban, különös tekintettel az államhatár tényére és emlékezetére. A kutatásul kitűzött téma emellett a két városnak a jelenben történő kapcsolataira is vonatkozik, a hídépítés gyakorlati és szimbolikus törekvéseire, valamint az e törekvéseket zavaró társadalmi jelenségekre

Poszt-hidegháborús katonai zónák Kelet-Európában (2017-2021)(Post-Cold War Military Zones in central and Eastern Europe. 2017-2021) A projekt szervezői és résztvevi: Dagnosław Demski (Institute of Archaeology and Ethnology, Polish Academy of Sciences, Warsaw); Dominika Czarnecka (Institute of Archaeology and Ethnology, Polish Academy of Sciences, Warsaw); Jan Pohunek (National Museum, Prague); Petr Janeček (Faculty of Arts, Charles University, Prague); Karolína Pauknerová (Czech Republic); Jiří Woitsch (Czech Republic); Marie Černá (Czech Republic); Prokop Tomek (Czech Republic); Barnabás Vajda (History Department, Selye J. University, Slovakia); Christoph Lorke (Germany); Christoph Meissner (Museum Berlin Karlshorst, Germany); Ayur Zhanaev (Poland/Russia); Melinda Harlov (Hungary); Tatiana Safonova (Hungary); Istvan Santha (Hungary); Nikolay Nenov (Bulgaria); Elo-Hanna Seljamaa (Dept. of Estonian and Comparative Folklore, Univ. of Tartu); Oskars Okonovs (Latvia).

Scientific projects at the Department of History
 
The scientific research of the Department of History is mainly oriented on the history of the Hungarian minority in Slovakia, the international relations during the Cold War, and the History Didactics.  
 
Our Department has been involved in the following international scientific projects:
 
The Czechoslovak Republic and the Hungarian minority (1930–1938). VEGA project : 2/0023/12. Head of the project: Dr. habil Attila Simon, PhD.
 
Forms of Political and Media Propaganda in Central Europe, Czecho-Slovakia and Hungary (1938-1968).  Vega project : 1/0158 /14. Head of the project: Dr. habil Barnabás Vajda, PhD.
 
Reformed Church in Slovakia 1919-1952. VEGA project : 1/0528/16. Head of the project: Dr. habil Attila Simon, PhD.
 
Different forms of Freedom in a totalitarian state - political life, religion, tourism and media in (Czecho)Slovakia, Hungary and Eastern Europe 1938–1968. VEGA project: 2019 – 2021: 1/0163/19.  Head of the project: Dr. habil Barnabás Vajda, PhD.

“The Character to be from Komarno” (A „komáromiság”) (2018-2019) Subtitle: Changes of a phenomenon int he last 100 years. The project is sponsored by the scheme: ,,Domus szülőföld pályázat 2018” (run by the Hungarian Academy of Sciences) Leader of the Project: Liszka József. Core members of the scientific team: Gyurgyík László; L. Juhász Ilona; H. Nagy Péter; Keserű József; Simon Szabolcs; Strédl Terézia; Vajda Barnabás. Aims of the Project: The interdisciplinary research program is aimed at examining the local and national identities of the Hungarian and Slovakian population of Komárom (Slovakia). By using the methods of demography, statistics, sociolinguistics, media research, cultural history, European ethnology and cultural antropology, it researches how has the local and national identity of the town's population developed and changed over the past 100 years. It also points out the signs of these changes on the town's exterior and everyday life. Under the umbrella of the project as a whole, Barnabas Vajda’s contribution is this:  Apparent and hidden signs of remembrance – catalisators of the local and national identiy, incluing the remembrance of the state border regime in Komarno/Komarom during the Cold War times.

Post-Cold War Military Zones in central and Eastern Europe (2017-2021). The post-Cold War military zones in Central and Eastern Europe represent an interesting environment for social sciences. The presence and withdraval of the Soviet Army in large areas of Central and Eastern Europe and also activities of the Allied forces after 1989, have impacted both landscape and human communities in many different ways. Their legacy is a subject to continuous renegotiations, reinterpretations and interventions on individual, local, regional and even transnational levels. The seminars on this topic (first of which took place in Borne Sulinowo in 2016) are an attempt to provide researchers an unique opportunity to compare original data from a number of states and to present analyses of dealing with the post-Cold War past and ‘foreign’ legacies. Project Organizers and Experts: Dagnosław Demski (Institute of Archaeology and Ethnology, Polish Academy of Sciences, Warsaw); Dominika Czarnecka (Institute of Archaeology and Ethnology, Polish Academy of Sciences, Warsaw); Jan Pohunek (National Museum, Prague); Petr Janeček (Faculty of Arts, Charles University, Prague); Karolína Pauknerová (Czech Republic); Jiří Woitsch (Czech Republic); Marie Černá (Czech Republic); Prokop Tomek (Czech Republic); Barnabás Vajda (History Department, Selye J. University, Slovakia); Christoph Lorke (Germany); Christoph Meissner (Museum Berlin Karlshorst, Germany); Ayur Zhanaev (Poland/Russia); Melinda Harlov (Hungary); Tatiana Safonova (Hungary); Istvan Santha (Hungary); Nikolay Nenov (Bulgaria); Elo-Hanna Seljamaa (Dept. of Estonian and Comparative Folklore, Univ. of Tartu); Oskars Okonovs (Latvia).

Aktuális

Mgr. szakdolgozati témák 2024/2025

BESE LÁSZLÓ

1. Középkori regionális történet
A dolgozat egy kiválasztott régió (vármegye vagy más világi/egyházi közigazgatási terület) középkori fejlődéstörténetét mutatja be a rendelkezésre álló primer források felhasználásával. A szakdolgozat részét képezheti továbbá a Kubinyi András által megalkotott pontrendszer alkalmazása, mely a középkor végi városfejlődés osztályozására szolgál. Az így kapott településenkénti eredmények összehasonlítható válnak, majd kirajzolják a korabeli régió gazdasági/kulturális életének vérkeringését, centrumait és perifériáit.

2. Mentalitástörténeti kutatás
A dolgozat egy kiválasztott korban és/vagy régióban vizsgálja bizonyos mentalitástörténeti jellegzetességek megjelenését, illetve átalakulását. A mentalitástörténet kérdéskörébe tartoznak többek között az erkölcsi, hitbeli és hiedelmi kérdések, kulturális gyakorlatok és az értékrendek. A témát választó hallgató megismerkedik a mentalitástörténet hazai és nemzetközi szakirodalmával, ennek nyomán pedig kidolgozza a kutatás stratégiáját. A kiválasztott témától függően használhatók írott (sajtó, napló, magánlevelezések, stb.) és oral history források egyaránt.

3. A szlovákiai magyar általános iskolai történelemtanítás gyakorlata
A szlovákiai általános iskolákban a történelemtanítás tartalmi kereteit az állami és ebből következően az iskolai művelődési program határozza meg. Jelen munka a művelődési program elemzésén túl arra tesz kísérletet, hogy szlovákiai magyar történelemtanárok egy kiválasztott csoportján megvizsgálja, hogy a gyakorlatban a pedagógusok mely témákat helyezik fókuszba, ezekhez pedig milyen pedagógiai eszközöket és módszereket rendelnek. A dolgozat célja továbbá, hogy összehasonlítsa egymással az egyes iskolai művelődési programokat (a történelem tantárgy szempontjából), illetve azok megvalósulását a tanítási gyakorlatban.

4. A történelemtankönyvek torzításai
Egy történelem tankönyvnek számos kihívásnak kell megfelelnie, ezek közül pedig rendre az elsők között van a történelmi hűség szempontja. Ez ugyanakkor – a szerzők jó szándéka, felkészültsége és igyekezete ellenére is – elkerülhetetlenül sérül: egyrészt a technikai és szervezési keretek (óraszámok, oldalszámok, stb.) miatt, másrészt a tantervek tartalma (témakörök, tananyagok, stb.) okán önálló, „fragmentált” történetek jönnek létre. A hallgató egy kiválasztott tankönyvön vagy tankönyvsorozaton keresztül kutatja fel ezeket a torzításokat és azokat a „hézagokat”, melyek az egymást követő témák közt létrejöttek. A dolgozat lehetőség szerint próbál olyan javaslatokat is megfogalmazni a tankönyv szövegére nézve, melyekkel az említett „hézagok” áthidalhatóak lennének.

POPÉLY ÁRPÁD

1. A „hontalanság éveinek” története egy községben, járásban vagy régióban
A szakdolgozat levéltári források, a szakirodalom, a korabeli sajtó és esetleg oral history interjúk segítségével a magyar kisebbség második világháború utáni helyzetét, a lakosságcsere, a csehországi deportálás és a reszlovakizáció történetét dolgozza fel egy kiválasztott községben, járásban vagy régióban.

2. A magyar kérdés a csehszlovák parlamentekben (1945-1948)
A dolgozat célja, hogy a parlamenti feljegyzések, valamint a szakirodalom és a korabeli sajtó alapján áttekintse, hogyan jelent meg a magyar kérdés Csehszlovákia második világháború utáni parlamentjeiben, vagyis a prágai Nemzetgyűlésben és/vagy a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsban.

3. A szlovákiai magyarság valamely kiemelkedő közéleti személyiségének életpályája
A dolgozat célja, hogy a szakirodalom, levéltári források és a korabeli sajtó felhasználásával feldolgozza valamelyik (akár országosan ismert, akár regionális jelentőségű) szlovákiai magyar közéleti személyiség életpályáját.

4. Egy kiválasztott település, járás vagy régió etnikai arculatának átalakulása a 19-20. században és az azt befolyásoló tényezők
A szakdolgozat célja egy kiválasztott település, járás vagy régió etnikai összetételében a 19-20. század folyamán vagy annak valamely időszakában bekövetkezett változások és azok okainak a feldolgozása.

VAJDA BARNABÁS

1. A hidegháború valamely részeseményének kutatása 1945-1991.

Výskum historického javu studenej vojny v období 1945-1991.
A témának a hidegháború valamilyen kiválasztott eseményének (pl. mediális politikai propaganda) kutatására kell irányulnia az 1945-1991 időszakon belül. A témához, amely minimálisan online elérhető források vizsgálatát feltételezi, szlovák és angol nyelv ismerete szükséges. A kiválasztott hidegháborús részesemény témája lehet politikai, kulturális, sport, tudományos, gazdasági stb jellegű. Kutatni kell a hozzáférhető forrásokat (pl. levéltár, újságok, naplók stb.) és a rendelkezésre álló szakirodalmat. A fő tudományos kérdések: Melyek voltak a kiválasztott hidegháborús részesemény mérföldkövei? Munkamódszerek: A szakirodalomban át kell tekinteni a korszak történetét, majd koncentrálni kell a magyar és nem magyar forrásokra. Minimális követelmény online elérhető források vizsgálata. A témához az angol nyelv ismerete szükséges.

2. Település és várostörténet 1900-1991: specifikálva.

Historický vývoj obcí a miest 1900-1991: specifikálva.
A munkának a kiválasztott falu vagy város közelmúltbeli történetének vizsgálatára kell irányulnia az 1945–1991-es időszakon belül. Pl. egy helybeli esemény (pl.  1956) történetének kutatása. A fő tudományos kérdések: Mik voltak a település fejlődésének jellegzetes vonásai? Mik voltak a kiválasztott település fejlődésének konkrét vonásai az adott időszakban? Milyen urbanisztikai, szociális, iskolai és infrastrukturális stb. fejlesztések jellemezték a kiválasztott települést? A munka fő módszere: könyvtári szakirodalom és levéltári anyagok kutatása.

3. Történelemtankönyvek és -tananyagok kutatása didaktikai célú kutatása.

Výskum učebníc dejepisu a vyučovacej praxe z didaktického aspektu.
A témának történelemtankönyvek didaktikai szempontú kutatására kell irányulnia. A kiválasztott tankönyvek bármely időszakból származhatnak és bármely nyelven lehetnek. A vizsgálat témája (tárgya) lehet egy-egy kiválasztott történelmi téma (pl. gyarmatosítás, ipari forradalom), kiválasztott jelenség (pl. a nem európai kultúrák ábrázolása), didaktikai apparátus (pl. kérdések és feladatok mennyisége, minősége) stb. A viszgálatnak a didaktikai/metodikai apparátusának vizsgálatára kell irányulnia, beleértve a textológiai (szövegterjedelem, szövegminőség stb.) és az imagológiai (ikonmennyiség, ikonminőség stb.) kutatásokat, esetleg a tananyag digitalizációjának lehetőségeit. A fő tudományos kérdések: Mik a korszerű történelemtankönyv jellemzői? Milyen tartalmi és minőségi jellemzői vannak a történelemtankönyveknek? Mi jellemzi a vizsgált tankönyv(ek) didaktikai apparátusát? A munka fő módszere: szakirodalom kutatása, valamint a tankönyv(ek) kvantitatív és kvalitatív analízise. A szakirodalmat leginkább pedagógiai folyóiratok, internetes szakmai oldalak és konferenciák anyagai teszik ki.

SIMON ATTILA

1. A magyar kisebbségről kialakított kép egy háború közötti szlovák nyelvű lapban
A munka egy választott szlovák nyelvű lap cikkeinek elemzését és annak megfogalmazását kívánja, hogy az elemzett írások milyen képet tükröztek a szlovákiai magyarokról, azok helyzetéről, szándékairól, pártjairól vagy a magyar-szlovák együttélésről. magyar kisebbség, sajtó, etnikai kapcsolatok

2. Magyar politizálás az első Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésében
A témát választó hallgatónak a csehszlovák nemzetgyűlés interneten is elérhető parlamenti naplói illetve a korabeli sajtó alapján kell megvizsgálni a szlovákiai magyar nemzetgyűlési képviselők (vagy egyetlen kiválasztott képviselő) tevékenységét, magatartását.

3. A mindennapok és modernizáció a huszadik század első felében Csehszlovákiában vagy Magyarországon
A hallgató huszadik századi mindennapi élet (háztartás, szabadidő, nők helyzete, háztartási eszközök hazsnálata, utazás stb.) egy kiválasztott mozzanatát vizsgálja meg sajtó-, levéltári és szubjektív források (naplók, visszaemlékezések) segítségével.

4. Egyházközségem története a 19. és 20. században
A hallgató egy kiválasztott egyházközség (lehet az református, katolikus vagy más) történetét vázolja fel a fellelhető források – elsősorban presbitériumi jegyzőkönyvek vagy historia domusok alapján, illetve a szakirodalom és levéltári kutatások alapján.

SZARKA LÁSZLÓ

1. Komárom-Esztergom k. e.e. vármegye és társadalma a Horthy-korszakban
A szakdolgozat a statisztikai és sajtóforrások, valamint a helytörténeti irodalom alapján megvizsgálja Esztergom és Komárom-Újváros szerepét az 1923. évi XXXV. sz. törvény alapján egyesített vármegye közigazgatásában, valamint a városhiányos kistérségekben Tata, Dorog, illetve néhány nagyobb település fejlődését. Külön fejezetek tárgyalják a demográfiai fejlődést, a vármegye társadalmának szociális és műveltségi szerkezetét, a klebelsbergi oktatáspolitika hatását. Minthogy a megye nemzetiségileg is sokszínű volt, a gyorsan asszimilálódó  németek és szlovákok és a zsidóság helyzetével, valamint Csehszlovákiából menekült és optált magyarok letelepedésével is érdemes lesz foglalkozni. A zárófejezetben  a megye, s azon belül Esztergom és Komárom-Újváros kulturális, egyesületi életét, az itt élő híres személyek (pl. Kernstok Károly, Magyary Zoltán) életét is érdemes röviden bemutatni.

2. A felvidéki zsidóság önszerveződése (politikai, kulturális élete) a Prágai Magyar Hírlap tükrében
A többségében magyar anyanyelvűvé vált, de mindvégig többes identitáú két világháború közti szlovenszkói és ruszinszkói (elvidéki) zsidóság történetének, s azon belül kulturális, politikai önszerveződéséről évente több beszámolót közölt  a korszak legszínvonalasabb napilapja, a Prágai Magyar Hírlap. A digitalizált változatban előre meghatározott kulcsszavak alapján tervezett és összetett keresés szükséges. A több ezer találatból súlyozottan kell majd kiválasztani a legfontosabb híreket, beszámolókat, riportokat, kommentárokat, interjúkat, hogy ezek alapján az egyes fejezetekben vizsgálni lehessen pl. a zsidóság anyanyelvi, nemzetiségi identitásának, valamint a cionizmusnak fejlődését, a zsidó párt működését, választási eredményeit. Az elemzéshez szükséges lesz a kérdés alapvető szakirodalmának a megismerése is.    

3. A földműves szövetkezetek hatása a dél-szlovákiai magyarlakta járásokban az 1950-es évektől az 1989. évi rendszerváltásig.
A dél-szlovákiai magyar községek életét, foglalkoztatottságát, társadalmi vagyonmi szerkezetét, a települések arculatát és részben közművelődését az 1950-es években létrehozott földműves szövetkezet (JRD) határozta meg. Ehhez képest mind a helytörténeti irodalomban, mind a helytörténeti gyűjteményekben, faluházakban stb. viszonylag kevés szó  esik a szövetkezek működéséről, nehézségeiről, eredményeiről és dicstelen megszűnésük okairól. A kérdés a járási levéltárak anyagaiból, a magyar sajtóforrásokból és a még élő kortársakkal, szövetkezeti elnökökkel készíthető oral history interjúkkal dolgozható fel.

4. Városi magyar diaszpórák kulturális élete a két világháború közti Szlovenszkóban
1918 után viszonylag jelentős magyar nyelvű lakosság élt a nyelvhatár feletti szlovákiai városokban. A szakdolgozat Eperjes, Lőcse, Selmecbánya, Besztercebánya,  Nyitra és Nagyszombat példáján vizsgálja, milyen demográfiai, családi folytonosság mutatható ki a városok magyarságában. Milyen kapcsolatokat tartottak fenn a magyarul még beszélő szlovák és zsidó polgárokkal, illetve a Magyarországra menekült, települt lakókkal.

Bc. szakdolgozati témák 2024/25

BESE LÁSZLÓ

1. Településtörténet

A dolgozat egy kiválasztott település fejlődéstörténetét mutatja be egy kiválasztott történelmi korszakon belül a rendelkezésre álló primer források felhasználásával. Az elemzés szempontjai lehetnek az etnikai és vallási viszonyok változásai, az épített környezet (infrastruktúra) fejlődése vagy a település szerepe egy tetszőleges történelmi esemény során.

2. Hétköznapok a hátországban
A dolgozat egy kiválasztott település vagy közigazgatási terület viszonylatában vizsgálja az első vagy második világháború alatti hétköznapjait. A dolgozat vizsgálódásának célpontját elsősorban a megélhetési kérdések jelentik, de a közbiztonság aspektusai is lényegesek. A kutatás nézőpontja lehet általános, de akár specifikus is, egy-egy konkrét társadalmi csoportból (pl. nők, gyerekek, valamely vallási vagy etnikai kisebbség) kiindulva. A dolgozat kiindulópontja a már létező szakirodalom ismerete, szintézise, illetve ajánlott primér levéltári és sajtóforrások alkalmazása.

3. Eltűnt utcák nyomában
A dolgozat egy kiválasztott városrész vagy község viszonylatában vizsgálja az 1948 és 1989 közti városfejlesztéseket, elsősorban az infrastruktúra szempontjából. A hallgató – miután megismerkedett a téma szakirodalmával – levéltári és sajtóforrásokra támaszkodva, időrend szerint rekonstruálja a településfejlesztési munkálatokat, bemutatva azok céljait, a megvalósítás nehézségeit és az esetleges ellenvéleményeket. Fontos szempont a lerombolt, letűnt világ megjelenítése. A hallgató munkája során használhat képi (magángyűjteményekből, múzeumokból, stb.) és oral history forrásokat is.

4. A kortárs populáris kultúra szerepe a történelmi műveltség kialakulásában – egy konkrét példán keresztül bemutatva
A hallgató egy kiválasztott jelenkori hazai vagy nemzetközi popkulturális jelenség (pl. film, sorozat, videó-csatorna, zenei együttes szövegei, stb.) tartalmán belül feltárja a történelmi ismeretekhez való kapcsolódásokat, majd ezeket kvalitatív módon elemzi. A dolgozat része a téma elméleti szakirodalmának, illetve a kutatott popkulturális jelenség hátterének, eredettörténetének bemutatása. A vizsgálat kvantitatív kiegészítéseként alkalmazni lehet kérdőíves kutatást (egy adott célcsoporton belül) is, megerősítendő a kvalitatív elemzés eredményeit.

POPÉLY ÁRPÁD

1. Csehszlovákia vagy a csehszlovákiai magyarság valamely meghatározó történeti eseményének visszhangja a korabeli szlovák és/vagy a magyar sajtóban
A dolgozat célja, hogy néhány szlovák és/vagy magyar sajtótermék alapján feldolgozza, hogyan jelent meg Csehszlovákia vagy a csehszlovákiai magyarság történetének valamely kiválasztott eseménye a korabeli sajtóban.

2. Csehszlovákia vagy a csehszlovákiai magyarság valamely meghatározó történeti eseményének emlékezete
A dolgozat célja, hogy a kortársak visszaemlékezései alapján bemutassa, hogyan jelenik meg Csehszlovákia vagy a csehszlovákiai magyarság történetének valamely kiválasztott eseménye a történelmi emlékezetben.

3. A magyar kisebbség helyzete 1945-1948 között egy kiválasztott községben, járásban vagy régióban
A munka a szakirodalom és oral history interjúk segítségével a magyar kisebbség második világháború utáni helyzetét dolgozza fel egy községben, járásban vagy régióban.

4.  Az 1989. évi rendszerváltás és a csehszlovákiai magyar sajtó

A dolgozat célja, hogy néhány kiválasztott sajtótermék (pl. Új Szó, Hét, Új Ifjúság, Nap, Szabad Kapacitás) alapján feldolgozza, hogyan jelent meg az 1989. évi csehszlovákiai rendszerváltás a csehszlovákiai magyar sajtóban.

VAJDA BARNABÁS

1. Egy történelmi személyiség vagy történelmi esemény, jelenség vizsgálata 1800-1991 között.

Výskum historickej osobnosti alebo historickej udalosti, javu 1800-1991
A témának egy híres történelmi személyiség vagy egy történelmi esemény, jelenség vizsgálatára kell irányulnia 1800-1991 között. A választott személyiség (pl. James Monroe, Bonaparte Napoleon, Otto von Bismarck, Henry Kissinger) lehet a politika, kultúra, gazdaság, sport stb. területéről, országos vagy regionális jelentőségű. A választott jelenség lehet pl. az ipari forradalom, a jóléti társadalom kifejlődése stb. Kutatni kell a hozzáférhető forrásokat (pl. levéltár, újságok, naplók stb.) és a rendelkezésre álló szakirodalmat. A fő tudományos kérdések: Melyek voltak a választott személyiség életének mérföldkövei? Melyek voltak a választott történemi jelenség mérföldkövei? Munkamódszerek: A szakirodalomban át kell tekinteni a korszak történetét, majd koncentrálni kell a magyar és nem magyar forrásokra.

2. Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború alatt 1945-1991: specifikálva.

Medzinárodné vzťahy počas studenej vojny: specifikálva.
A témának a nemzetközi kapcsolatok vizsgálatára kell irányulnia az 1945-1991 korszakon belül. A választott nemzetközi téma lehet politikai, kulturális, sport, gazdasági stb jellegű. Pl. a német-kérdés, az USA és a Szovjetunió kapcsolata, az európai integráció. Kutatni kell a rendelkezésre álló elsődleges (pl. nemzetközi dokumentumok) és másodlagos (pl. sajtó, szakirodalom) forrásokat (pl. levéltár, újságok, naplók stb.) és a rendelkezésre álló szakirodalmat. A fő tudományos kérdések: Melyek voltak a választott nemzetközi kapcsolat történelmi mérföldkövei? Munkamódszerek: A szakirodalomban át kell tekinteni a korszak történetét, majd koncentrálni kell a magyar és nem magyar forrásokra. A témához az angol nyelv ismerete javasolt és az nagy előny.

3. Történelemtankönyvek és -tananyagok vizsgálata: specifikálva.

Výskum učebníc dejepisu a vyučovacej praxe: specifikálva.
A munkának kiválasztott történelemtankönyvekre és az azokban fellelhető tananyagtartalmak vizsgálatára kell irányulnia. A kiválasztott tankönyvek bármely időszakból származhatnak és bármely nyelven lehetnek. A vizsgálat témája (tárgya) lehet: egy kiválasztott történelmi téma (pl. ipari forradalom), egy kiválasztott jelenség (pl. képek), didaktikai apparátus (pl. feladatok minősége), hogyan gondolodnak a történelemről a tanulók, az iskolai történelemtanítás gyakorlata stb. A munka fő módszere: szakirodalom kutatása, valamint a tankönyv(ek) kvantitatív és kvalitatív analízise. A szakirodalmat leginkább pedagógiai folyóiratok, internetes szakmai oldalak és konferenciák anyagai teszik ki. A vizsgálat témája (tárgya) lehet: egy kérdéssor, egy kiválasztott jelenség (pl. Hogyan dolgozik a történész? Honnan ismerhetjük meg a múltat?), vagy a tanulók által ismert és alkalmazott didaktikai jelenség (pl. feladattípusok) stb. A munka fő módszere: szakirodalom kutatása, valamint empirikus kutatás. A szakirodalmat leginkább pedagógiai folyóiratok, internetes szakmai oldalak és konferenciák anyagai teszik ki.

4. Sajtótörténet 1900-1991.

Výskum tlače 1900-1991.
A témának valamely kiválasztott sajtóorgánum történetére kell irányulnia az 1900-1991 időszakban. A kiválasztott sajtóorgánumban (pl. Új Szó, Pravda, Lúdas Matyi, Nők lapja) ajánlott valamilyen tematikát találni (pl. nukleáris fegyverkezés, nők). A választott téma lehet politikai, kulturális, gazdasági stb esemény. Kutatni kell a hozzáférhető forrásokat (pl. levéltár, újságok, naplók stb.) és a rendelkezésre álló szakirodalmat. A fő tudományos kérdések: Melyek voltak a választott téma mérföldkövei? Hogyan, milyen formában jelent meg a választott téma a korabeli médiákban? Munkamódszerek: A szakirodalomban át kell tekinteni a korszak történetét, majd koncentrálni kell a magyar és nem magyar forrásokra. A témához szlovák és angol nyelv ismerete javasolt és előny.

SIMON ATTILA

1. A bűn és bűnözés témája a két világháború közötti szlovákiai magyar sajtóban.
A dolgozat a digitálisan is elérhető lapok (Prágai Magyra Hírlap, Komáromi Lapok, Híradó) írásain keresztül próbál meg néhány korabeli bűnesetet bemutatni, illetve elemezni nank társadalmi hátterét és azt, hogyan tudósított ezekről a sajtó, hogyn viszonyult ezekhez a közvélemény.

2. Családtörténetek a huszadik századból
A hallgató a saját családjában és rokonságában fellelhető források (hivatalos iratok, levelek, naplók, írott és szóbeli visszaemlékezések) segítségével megpróbálja belehelyezni az adott család történetét a huszadik század „nagy történetébe”.  A témára olyan hallgató jelentkezését várom, akinek a családjában fellelhetők ilyen források.

3. A szudétanémet kisebbség az első Csehszlovák Köztársaságban
A dolgozat a legújabb cseh és német szakirodalom alapján ad összefoglalást a szudétanémet kisebbség politikai, társadalmi, kulturális pozícióiról. A szakdolgozat megírásához legalább középszintű német nyelvtudás szükséges.

4. Mindennapok a huszadik század első felének Európájában és az USA-ban
A hallgató a fellelhető szakirodalom és publikált források segítségével a korabeli mindennapi élet egy válaszott elemét (szóraközás, a nők mindennapjai, sportélet, utazás stb.) mutatja be a korbali Anglia, Németország, Franciaország vagy az USA lakóinak esetében.

SZARKA LÁSZLÓ

1. Szülőföldem (lakóhelyem, járásom) népesedési és nemzetiségi változásai az elmúlt másfélszáz év népszámlálásainak tükrében (1880-2022)
A magyarországi és a (cseh)szlovákiai Központi Statisztikai Hivatalok digitalizált hivatalos kiadványai adatbázisai és a demográfiai szakirodalom alapján a szakdolgozat megvizsgálja a vizsgált település vagy térség demográfiai fejlődését (a lakosságszám növekedését, csökkenését, stagnálását) és annak okait a természetes népmozgalomban, illetve a migrációs, asszimilációs folyamatokban. Külön fejezet készül, amely táblázatok, grafikonok, diagramok segítségével összegzi a helytörténeti oktatásban is alkalmazható ismereteket.

2. Az 1946-1948. évi lakosságcsere és a magyarországi németek elüldözésének története és emlékezete a korszak jogtörténeti forrásaiban és oral history forrásaiban.
A lakosságcsere keretében Magyarországra kitelepített szlovákiai magyarok nagy részét a magyar hatóságok a   dunántúli otthonaikból elüldözött németek településeibe irányították. A két kisebbség sorsával tragikus találkozásának történetét a szakdolgozat a statisztikai és sajtóforrásai, valamint a magyar és német helytörténeti irodalom, valamint a visszaemlékezések, fennmaradt  levelek, naplók és oral history források alapján dolgozza fel.

3. Iskolám 20. századi története a helytörténeti forrásokban.
A szakdolgozó az általa kiválasztott dél-szlovákiai vagy magyarországi magyar, esetleg szlovák vagy német falusi, kisvárosi iskolák történetét részben a fennmaradt iskolatörténeti források, részben pedig a helyi krónikák, historia domusok és a még élő idősebb tanítók, tanárokkal készített oral history interjúk alapján dolgozza fel. A feldolgozás kiterjedhet a 19. századi előzményekre és a 21. századi fejlődésre is. Ez a munka különösen az időközben megszűnt, összevont iskolák történetének megírásával szolgálhatná az adott települések történeti tudását és emlékezetét

4. Kiválasztott két világháború közti dél-szlovákiai magyar városi és járási lap(ok), folyóiratok bibliográfiai feldolgozása
A  két világháború között több jó színvonalú magyar városi vagy regionális napi- és hetilap jelent meg. Ezek közt pl. a gömöri Sajó és Vidéke vagy a három kassai napilap (Kassai Újság, Kassai Munkás, Kassai Napló) Komáromi Lapok vagy éppen az 1920-1936 közt megjelent Nyitrai Lapok is fontos forrásai lehetnének a szlovákiai magyarság történetének. A kassai és részben a losonci, pozsonyi lapokon kívül azonban többségükről még nem készült átfogó elemzés. A szakdolgozat a hetilapok esetében vagy a teljes két évtized, vagy kiválasztott évek teljeskörű bibliográfiai feldolgozását végezhetné el. Ugyanez érvényes valamelyik folyóirat (pl. a losonci Mi Lapunk, a kassai Új Élet vagy a pozsonyi Magyar Figyelő stb. esetében is.

A magyar kisebbségek 100 éve – könyvbemutató

A 2023-ban megjelent A magyar kisebbségek 100 éve című konferenciakötet bemutatójára került sor a történelem tanszéken A rendezvényen a kötetet annak szerkesztője, Romsics Ignác valamint három további szerzője, Szarka László, Simon Attila és Popély Árpád vettek részt. A könyvbemutatón a tanszék hallgatói vettek részt.

A rendezvény időpontja:
2023. november 8., 9:40 – 11:00

Szervező intézmények:
Selye János Egyetem Tanárképző Kar Történelem Tanszék,

A rendezvény helyszíne:
Komárom, Selye János Egyetem Tanárképző Kar, 201-es előadóterem

A Selye János Egyetem Tanárképző Karának Történelem Tanszéke tisztelettel meghívja Önt

Nemzeti és ideológiai béklyóban. Reformátusok és a református egyház a második világháború utáni Csehszlovákiában című monográfia bemutatójára

A könyvbemutató meghívott résztvevői:

Popély Árpád, a Történelem Tanszék oktatója,
Simon Attila a Történelem Tanszék vezetője és
Szarka László, a Történelem Tanszék oktatója.

Időpont: 2023. november 10., 9.30 –10.30
Helyszín: SJE Tanárképző Kar, Bratislavská 3322
A könyv a helyszínen megvásárolható.

Mgr. szakdolgozati témák 2023/2024

BESE LÁSZLÓ

1. Középkori regionális történet

A dolgozat egy kiválasztott régió (vármegye vagy más világi/egyházi közigazgatási terület) középkori fejlődéstörténetét mutatja be a rendelkezésre álló primer források felhasználásával. A szakdolgozat részét képezheti továbbá a Kubinyi András által megalkotott pontrendszer alkalmazása, mely a középkor végi városfejlődés osztályozására szolgál. Az így kapott településenkénti eredmények összehasonlítható válnak, majd kirajzolják a korabeli régió gazdasági/kulturális életének vérkeringését, centrumait és perifériáit.

2. Mentalitástörténeti kutatás

A dolgozat egy kiválasztott korban és/vagy régióban vizsgálja bizonyos mentalitástörténeti jellegzetességek megjelenését, illetve átalakulását. A mentalitástörténet kérdéskörébe tartoznak többek között az erkölcsi, hitbeli és hiedelmi kérdések, kulturális gyakorlatok és az értékrendek. A témát választó hallgató megismerkedik a mentalitástörténet hazai és nemzetközi szakirodalmával, ennek nyomán pedig kidolgozza a kutatás stratégiáját. A kiválasztott témától függően használhatók írott (sajtó, napló, magánlevelezések, stb.) és oral history források egyaránt.

3. A szlovákiai magyarok történelmi tudata

A dolgozat központi része egy kérdőíves felmérés, melyet a hallgató egy kiválasztott közösségrészen, azon belül pedig nagyszámú, reprezentatív mintán belül végez el, majd a kvantitatív kutatások szabályos módszereivel elemez. A felmérés célja, hogy felmérje, honnan és milyen forrásokból táplálkozik a szlovákiai magyarság történelmi tudata, illetve, hogy ebben a jelenségben milyen szerepet játszik az iskolai történelemtanítás. A felmérés elkészítését megelőzően szükséges a téma mélyreható szakirodalmi kutatása, úgy a szlovákiai magyarság, mint a közösségi történelmi tudat szempontjából. A kérdőíves felmérést segítheti/kiválthatja egyéni interjúk készítése és elemzése.

4. A történelemtankönyvek torzításai

Egy történelem tankönyvnek számos kihívásnak kell megfelelnie, ezek közül pedig rendre az elsők között van a történelmi hűség szempontja. Ez ugyanakkor – a szerzők jó szándéka, felkészültsége és igyekezete ellenére is – elkerülhetetlenül sérül: egyrészt a technikai és szervezési keretek (óraszámok, oldalszámok, stb.) miatt, másrészt a tantervek tartalma (témakörök, tananyagok, stb.) okán önálló, „fragmentált” történetek jönnek létre. A hallgató egy kiválasztott tankönyvön vagy tankönyvsorozaton keresztül kutatja fel ezeket a torzításokat és azokat a „hézagokat”, melyek az egymást követő témák közt létrejöttek. A dolgozat lehetőség szerint próbál olyan javaslatokat is megfogalmazni a tankönyv szövegére nézve, melyekkel az említett „hézagok” áthidalhatóak lennének.

POPÉLY ÁRPÁD

1. A „hontalanság éveinek” története egy községben, járásban vagy régióban

A szakdolgozat levéltári források, a szakirodalom, a korabeli sajtó és esetleg oral history interjúk segítségével a magyar kisebbség második világháború utáni helyzetét, a lakosságcsere, a csehországi deportálás és a reszlovakizáció történetét dolgozza fel egy kiválasztott községben, járásban vagy régióban.

2. A magyar kérdés a csehszlovák parlamentekben (1945-1948)

A dolgozat célja, hogy a parlamenti feljegyzések, valamint a szakirodalom és a korabeli sajtó alapján áttekintse, hogyan jelent meg a magyar kérdés Csehszlovákia második világháború utáni parlamentjeiben, vagyis a prágai Nemzetgyűlésben és/vagy a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsban.

3. A szlovákiai magyarság valamely kiemelkedő közéleti személyiségének életpályája

A dolgozat célja, hogy a szakirodalom, levéltári források és a korabeli sajtó felhasználásával feldolgozza valamelyik (akár országosan ismert, akár regionális jelentőségű) szlovákiai magyar közéleti személyiség életpályáját.

4. Egy kiválasztott település, járás vagy régió etnikai arculatának átalakulása a 19-20. században és az azt befolyásoló tényezők

A szakdolgozat célja egy kiválasztott település, járás vagy régió etnikai összetételében a 19-20. század folyamán vagy annak valamely időszakában bekövetkezett változások és azok okainak a feldolgozása.

VAJDA BARNABÁS

1. A hidegháború valamely részeseményének kutatása 1945-1991.

A témának a hidegháború valamilyen kiválasztott eseményének (pl. mediális politikai propaganda) kutatására kell irányulnia az 1945-1991 időszakon belül. A témához, amely minimálisan online elérhető források vizsgálatát feltételezi, szlovák és angol nyelv ismerete szükséges. A kiválasztott hidegháborús részesemény témája lehet politikai, kulturális, sport, tudományos, gazdasági stb jellegű. Kutatni kell a hozzáférhető forrásokat (pl. levéltár, újságok, naplók stb.) és a rendelkezésre álló szakirodalmat. A fő tudományos kérdések: Melyek voltak a kiválasztott hidegháborús részesemény mérföldkövei? Munkamódszerek: A szakirodalomban át kell tekinteni a korszak történetét, majd koncentrálni kell a magyar és nem magyar forrásokra. Minimális követelmény online elérhető források vizsgálata. A témához az angol nyelv ismerete szükséges.

2. Település és várostörténet 1900-1991: specifikálva.

A munkának a kiválasztott falu vagy város közelmúltbeli történetének vizsgálatára kell irányulnia az 1945–1991-es időszakon belül. Pl. egy helybeli esemény (pl.  1956) történetének kutatása. A fő tudományos kérdések: Mik voltak a település fejlődésének jellegzetes vonásai? Mik voltak a kiválasztott település fejlődésének konkrét vonásai az adott időszakban? Milyen urbanisztikai, szociális, iskolai és infrastrukturális stb. fejlesztések jellemezték a kiválasztott települést? A munka fő módszere: könyvtári szakirodalom és levéltári anyagok kutatása.

3. Történelemtankönyvek és -tananyagok kutatása didaktikai célú kutatása.

A témának történelemtankönyvek didaktikai szempontú kutatására kell irányulnia. A kiválasztott tankönyvek bármely időszakból származhatnak és bármely nyelven lehetnek. A vizsgálat témája (tárgya) lehet egy-egy kiválasztott történelmi téma (pl. gyarmatosítás, ipari forradalom), kiválasztott jelenség (pl. a nem európai kultúrák ábrázolása), didaktikai apparátus (pl. kérdések és feladatok mennyisége, minősége) stb. A viszgálatnak a didaktikai/metodikai apparátusának vizsgálatára kell irányulnia, beleértve a textológiai (szövegterjedelem, szövegminőség stb.) és az imagológiai (ikonmennyiség, ikonminőség stb.) kutatásokat, esetleg a tananyag digitalizációjának lehetőségeit. A fő tudományos kérdések: Mik a korszerű történelemtankönyv jellemzői? Milyen tartalmi és minőségi jellemzői vannak a történelemtankönyveknek? Mi jellemzi a vizsgált tankönyv(ek) didaktikai apparátusát? A munka fő módszere: szakirodalom kutatása, valamint a tankönyv(ek) kvantitatív és kvalitatív analízise. A szakirodalmat leginkább pedagógiai folyóiratok, internetes szakmai oldalak és konferenciák anyagai teszik ki.

SIMON ATTILA

1. A magyar kisebbségről kialakított kép egy háború közötti szlovák nyelvű lapban

A munka egy választott szlovák nyelvű lap cikkeinek elemzését és annak megfogalmazását kívánja, hogy az elemzett írások milyen képet tükröztek a szlovákiai magyarokról, azok helyzetéről, szándékairól, pártjairól vagy a magyar-szlovák együttélésről.

magyar kisebbség, sajtó, etnikai kapcsolatok

2. Magyar politizálás az első Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésében

A témát választó hallgatónak a csehszlovák nemzetgyűlés interneten is elérhető parlamenti naplói illetve a korabeli sajtó alapján kell megvizsgálni a szlovákiai magyar nemzetgyűlési képviselők tevékenységét, magatartását.

3. A mindennapok és modernizáció a huszadik század első felében

A hallgató huszadik századi mindennapi élet (háztartás, szabadidő, nők helyzete stb.) egy kiválasztott mozzanatát vizsgálja meg sajtó-, levéltári és szubjektív források (naplók, visszaemlékezések) segítségével.

4. Egyházközségem története a 19. és 20. században

A hallgató egy kiválasztott egyházközség (lehet az református, katolikus vagy más) történetét vázolja fel a fellelhető források – elsősorban presbitériumi jegyzőkönyvek vagy historia domusok alapján, illetve a szakirodalom és levéltári kutatások alapján.

SZARKA LÁSZLÓ

1. A magyar művelődés úttörője. Kultsár István életútja és komáromi könyvtára

A szakdolgozat az 1760-1828 közt Kultsár István jó dokumentált életútjának, tanári, kutatói, sajtó- és színház szerezői tevékenységét tekinti át a szakirodalom és a sajtóforrások alapján.  Külön fejezetben vizsgálja az által létrehozott és korának legértékesebb magyarországi könyvtárai közé tartozó könyvgyűjteményét, amelyet halála előtt szülővárosának, Komáromnak ajándékozott.

2. Petőfi Sándor politikai és katonai szerepvállalása 1848–1849-ben

A kérdés publikált történeti forrásai és szakirodalma alapján a magiszteri szakdolgozat  Petőfi politikai 1848.tavaszi politikai szerepvállalásából kiindulva nyomon követi nézeteit a magyar és a nemzetközi forradalomról. Külön fejezetben vizsgálja az 1848. júniusi országgyűlési választásokon való indulását, a szabadságharc politikai és katonai alapkérdéseiben elfoglalt álláspontját.

3. A Nagy Háború hatása a kisvárosi mindennapokra. Háborús tudósítások és levelek a Komáromi Újságban 1914-1918 között.

A digitalizizált formában is elérhető Komáromi Újság háborús évfolyamai és a kéréskör szakirodalma alapján a szakdolgozat azt vizsgálja, miként hatottak Komárom közvéleményére az elhúzódó háború hírei, az elesettek, fogságba esettek és a sebesültek egyre hosszabb listái, a frontról a szerkesztőségbe küldött katonalevelek.

Bc. szakdolgozati témák 2023/24

BESE LÁSZLÓ

1. Középkori településtörténet

A dolgozat egy kiválasztott település középkori fejlődéstörténetét mutatja be a rendelkezésre álló primer források felhasználásával. A szakdolgozat részét képezheti továbbá a Kubinyi András által megalkotott pontrendszer alkalmazása, mely a középkor végi városfejlődés osztályozására szolgál.

2. Hétköznapok a hátországban

A dolgozat egy kiválasztott település vagy közigazgatási terület viszonylatában vizsgálja az első vagy második világháború alatti hétköznapjait. A dolgozat vizsgálódásának célpontját elsősorban a megélhetési kérdések jelentik, de a közbiztonság aspektusai is lényegesek. A kutatás nézőpontja lehet általános, de akár specifikus is, egy-egy konkrét társadalmi csoportból (pl. nők, gyerekek, valamely vallási vagy etnikai kisebbség) kiindulva. A dolgozat kiindulópontja a már létező szakirodalom ismerete, szintézise, illetve ajánlott primér levéltári és sajtóforrások alkalmazása.

3. Eltűnt utcák nyomában

A dolgozat egy kiválasztott városrész vagy község viszonylatában vizsgálja az 1948 és 1989 közti városfejlesztéseket, elsősorban az infrastruktúra szempontjából. A hallgató – miután megismerkedett a téma szakirodalmával – levéltári és sajtóforrásokra támaszkodva, időrend szerint rekonstruálja a településfejlesztési munkálatokat, bemutatva azok céljait, a megvalósítás nehézségeit és az esetleges ellenvéleményeket. Fontos szempont a lerombolt, letűnt világ megjelenítése. A hallgató munkája során használhat képi (magángyűjteményekből, múzeumokból, stb.) és oral history forrásokat is.

4. A kortárs populáris kultúra szerepe a történelmi műveltség kialakulásában – egy konkrét példán keresztül bemutatva

A hallgató egy kiválasztott jelenkori hazai vagy nemzetközi popkulturális jelenség (pl. film, sorozat, videó-csatorna, zenei együttes szövegei, stb.) tartalmán belül feltárja a történelmi ismeretekhez való kapcsolódásokat, majd ezeket kvalitatív módon elemzi. A dolgozat része a téma elméleti szakirodalmának bemutatása, illetve a kutatott popkulturális jelenség hátterének, eredettörténetének bemutatása. A vizsgálat kvantitatív kiegészítéseként alkalmazni lehet kérdőíves kutatást (egy adott célcsoporton belül) is, megerősítendő a kvalitatív elemzés eredményeit.

POPÉLY ÁRPÁD

1. Csehszlovákia vagy a csehszlovákiai magyarság valamely meghatározó történeti eseményének visszhangja a korabeli szlovák és/vagy a magyar sajtóban

A dolgozat célja, hogy néhány szlovák és/vagy magyar sajtótermék alapján feldolgozza, hogyan jelent meg Csehszlovákia vagy a csehszlovákiai magyarság történetének valamely kiválasztott eseménye a korabeli sajtóban.

2. Csehszlovákia vagy a csehszlovákiai magyarság valamely meghatározó történeti eseményének emlékezete

A dolgozat célja, hogy a kortársak visszaemlékezései alapján bemutassa, hogyan jelenik meg Csehszlovákia vagy a csehszlovákiai magyarság történetének valamely kiválasztott eseménye a történelmi emlékezetben.

3. A magyar kisebbség helyzete 1945-1948 között egy kiválasztott községben, járásban vagy régióban

A munka a szakirodalom és oral history interjúk segítségével a magyar kisebbség második világháború utáni helyzetét dolgozza fel egy községben, járásban vagy régióban.

4.  Az 1989. évi rendszerváltás és a csehszlovákiai magyar sajtó

A dolgozat célja, hogy néhány kiválasztott sajtótermék (pl. Új Szó, Hét, Új Ifjúság, Nap, Szabad Kapacitás) alapján feldolgozza, hogyan jelent meg az 1989. évi csehszlovákiai rendszerváltás a csehszlovákiai magyar sajtóban.

VAJDA BARNABÁS

1. Egy történelmi személyiség vagy történelmi esemény, jelenség vizsgálata 1700-1918 között.

A témának egy híres történelmi személyiség vagy egy történelmi esemény, jelenség vizsgálatára kell irányulnia 1700-1918 között. A választott személyiség (Pl. James Monroe, Bonaparte Napoleon, Otto von Bismarck) lehet a politika, kultúra, gazdaság, sport stb. területéről, országos vagy regionális jelentőségű. A választott jelenség lehet pl. az ipari forradalom, a jóléti társadalom kifejlődése stb. Kutatni kell a hozzáférhető forrásokat (pl. levéltár, újságok, naplók stb.) és a rendelkezésre álló szakirodalmat. A fő tudományos kérdések: Melyek voltak a választott személyiség életének mérföldkövei? Melyek voltak a választott történemi jelenség mérföldkövei? Munkamódszerek: A szakirodalomban át kell tekinteni a korszak történetét, majd koncentrálni kell a magyar és nem magyar forrásokra.

2. Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború alatt 1945-1991: specifikálva.

A témának a nemzetközi kapcsolatok vizsgálatára kell irányulnia az 1945-1991 korszakon belül. A választott nemzetközi téma lehet politikai, kulturális, sport, gazdasági stb jellegű. Pl. a német-kérdés, az USA és a Szovjetunió kapcsolata, az európai integráció. Kutatni kell a rendelkezésre álló elsődleges (pl. nemzetközi dokumentumok) és másodlagos (pl. sajtó, szakirodalom) forrásokat (pl. levéltár, újságok, naplók stb.) és a rendelkezésre álló szakirodalmat. A fő tudományos kérdések: Melyek voltak a választott nemzetközi kapcsolat történelmi mérföldkövei? Munkamódszerek: A szakirodalomban át kell tekinteni a korszak történetét, majd koncentrálni kell a magyar és nem magyar forrásokra. A témához az angol nyelv ismerete javasolt és az nagy előny.

3. Történelemtankönyvek és -tananyagok vizsgálata: specifikálva.

A munkának kiválasztott történelemtankönyvekre és az azokban fellelhető tananyagtartalmak vizsgálatára kell irányulnia. A kiválasztott tankönyvek bármely időszakból származhatnak és bármely nyelven lehetnek. A vizsgálat témája (tárgya) lehet: egy kiválasztott történelmi téma (pl. ipari forradalom), egy kiválasztott jelenség (pl. képek), didaktikai apparátus (pl. feladatok minősége), hogyan gondolodnak a történelemről a tanulók, az iskolai történelemtanítás gyakorlata stb. A munka fő módszere: szakirodalom kutatása, valamint a tankönyv(ek) kvantitatív és kvalitatív analízise. A szakirodalmat leginkább pedagógiai folyóiratok, internetes szakmai oldalak és konferenciák anyagai teszik ki. A vizsgálat témája (tárgya) lehet: egy kérdéssor, egy kiválasztott jelenség (pl. Hogyan dolgozik a történész? Honnan ismerhetjük meg a múltat?), vagy a tanulók által ismert és alkalmazott didaktikai jelenség (pl. feladattípusok) stb. A munka fő módszere: szakirodalom kutatása, valamint empirikus kutatás. A szakirodalmat leginkább pedagógiai folyóiratok, internetes szakmai oldalak és konferenciák anyagai teszik ki.

4. Sajtótörténet 1900-1991.

A témának valamely kiválasztott sajtóorgánum történetére kell irányulnia az 1900-1991 időszakban. A kiválasztott sajtóorgánumban (pl. Új Szó, Pravda, Lúdas Matyi, Nők lapja) ajánlott valamilyen tematikát találni (pl. nukleáris fegyverkezés, nők). A választott téma lehet politikai, kulturális, gazdasági stb esemény. Kutatni kell a hozzáférhető forrásokat (pl. levéltár, újságok, naplók stb.) és a rendelkezésre álló szakirodalmat. A fő tudományos kérdések: Melyek voltak a választott téma mérföldkövei? Hogyan, milyen formában jelent meg a választott téma a korabeli médiákban? Munkamódszerek: A szakirodalomban át kell tekinteni a korszak történetét, majd koncentrálni kell a magyar és nem magyar forrásokra. A témához szlovák és angol nyelv ismerete javasolt és előny.

SIMON ATTILA

1. A bűn és bűnözés témája a két világháború közötti szlovákiai magyar sajtóban.

A dolgozat a digitálisan is elérhető lapok (Prágai Magyra Hírlap, Híradó) írásain keresztül próbál meg néhány korabeli bűnesetet bemutatni, illetve elemezni azt, hogyan tudósított ezekről a sajtó.

2. Családtörténetek a huszadik századból

A hallgató a saját családjában és rokonságában fellelhető források (hivatalos iratok, levelek, naplók, írott és szóbeli visszaemlékezések) segítségével megpróbálja belehelyezni az adott család történetét a huszadik század „nagy történetébe”.  A témára olyan hallgató jelentkezését várom, akinek a családjában fellelhetők ilyen források.

3. A szudétanémet kisebbség az első Csehszlovák Köztársaságban

A dolgozat a legújabb cseh és német szakirodalom alapján ad összefoglalást a szudétanémet kisebbség politikai, társadalmi, kulturális pozícióiról. A szakdolgozat megírásához legalább középszintű német nyelvtudás szükséges.

4. Mindennapok a huszadik század első felének Európájában

A hallgató a fellelhető szakirodalom és publikált források segítségével a korabeli mindennapi élet egy válaszott elemét (szóraközás, a nők mindennapjai, sportélet stb.) kiemelt elemét mutatja be a korbali Anglia, Németország az US vagy állam lakóinak esetében.

SZARKA LÁSZLÓ

1. A nagyszláv nemzet eszméje.  Ján Kollár elmélete a szláv kölcsönösségről

A szakdolgozat a kérdéskör publikált forrásai és a szlovák, illetve magyar szakirodalom alapján megvizsgálja a 19. század első felében Ján Kollár által leírt szláv nemzetkoncepció történeti, filológiai hétterét. Elemzi Kollár hatását a déli, keleti és nyugati szláv nemzetek értelmiségi köreiben. Korabeli forrásokból kiindulva bemutatja Kollár erőfeszítéseit a szláv törzsiség gondolatának elterjesztésére  

2. Petőfi Sándor szlovák kötődései és felföldi magyar kapcsolatai

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából a szakdolgozat a korabeli források és a kérdéssel foglalkozó magyar és szlovák szakirodalom alapján összefoglalja az eddigi ismereteket a költő szlovák származásáról, nyelvismeretéről, illetve az Utinaplója alapján jól nyomon követhető felföldi kapcsolatairól.   

3. A magyarországi bábaképzés fejlődése a kiegyezés korában

A 18. századi kezdetek után a 19. század második felében kialakult a magyarországi bábaképzés intézményrendszere. A szakdolgozat a kérdés szakirodalma és a korabeli szaksajtó alapján azt vizsgálja, hogyan járult hozzá a bábaképzés a csecsemőhalandóság csökkenéséhez. Elemzi azt is, hogy milyen szakmai és intézményi változások történtek a bábaképzésben, s hogyan változott a bábamesterség megítélése?

Történelemdidaktika - Disszertációs munkák védése

2022.08.25. Doktori disszertációs munkák védésére került sor az SJE Tanárképző Kar Történelem Tanszékén működő Történelemdidaktika doktoranduszi képzés keretében. 2022.07.14-én Mgr. Bese László (témavezető Dr. habil. Simon Attila, PhD.): Ellenségképek a (cseh-) szlovákiai magyar történelemtankönyvekben a második világháborútól napjainkig / Obrazy nepriateľa v maďarských učebniciach dejepisu v (Česko-) Slovensku od druhej svetovej vojny k súčasnosti. 2022.08.22-én Mgr. Szepessyné Judik Dorottya (témavezető Dr. habil. PaedDr. Horváth Kinga, PhD.): Oktatás és társadalmi mobilitás a siketek körében a dualizmuskori Magyarországon. Vyučovanie a spoločenská mobilita v kruhu nepočujúcich v dualistickom Uhorsku. 2022.08.25-én Mgr. Nagy Tibor (témavezető Dr. habil. Vajda Barnabás, PhD.): Történelemtankönyvek és tansegédletek elemzése a didaktikai minőség és a változó didaktikai trendek szempontjából 1918–1989 között. Výskum učebníc dejepisu: analýza vývoja učebníc dejepisu a doplnových pedagogických dokumentov z pohľadu didaktickej kvality a súdobových didaktických trendov v období 1918–1989. Mindhárom jelölt sikeresen megvédte a munkáját. A képeken a doktorjelölt látható a vizsgabizottság tagjaival.

A Tanárképző Kar tanulmányi kirándulása Zoboralján

2022. április 22-én a Történelem Tanszék, a Magyar Tanszék és az Óvópedagógiai Tanszék szervezésében a Tanárképző Kar hallgatói tanulmányi kiránduláson vettek részt. Ennek részeként információkat hallgattak meg a zoboralji magyar szórványvidék gondjairól és terveiről, a kistérség magyar intézményeinek munkájáról.

Meglátogatták az egyetem nagycétényi gyakorló óvodáját, ahol Horváth Kinga dékánasszony kifejezte azt a meggyőződését, hogy a cétényi óvoda különösen fontos gyakorló képzési helyszín lesz a kar hallgatói számára. Ladányi Lajos, az óvodát fenntartó Zoboralji Közhasznú Társaság igazgatója tájékoztatást adott a „Manócska” óvoda létrehozásáról és működéséről. Šál Attila és Iván András történelem szakos hallgatók pedig a nyitrai és lévai magyar szórványok, illetve a Nyitra-vidéki népzenei hagyományok történetét mutatták be.

(A cétényi látogatásról részletes beszámolót közölt a Magyar 7 hírportál https://ma7.sk/oktatas/komaromi-egyetemistak-latogattak-el-a-zoborvideki-szorvanyovodaba

és a Felvidék.ma hírportál https://felvidek.ma/2022/04/tematikus-nap-es-zoboraljai-oktatasi-forum-a-nagycetenyi-manocska-ovodaban/  )

A tanulmányi kirándulás a nyitrai várban folytatódott, ahol bevezető információk hangzottak el a nyitrai vár és hercegség historiográfiai és régészeti kérdéseiről. Ezt követően a Történelem Tanszék hallgatói kiselőadásokat tartottak a nyitrai dukátus kialakulásáról, a későbbi Szent István király és felesége, Gizella nyitrai tartózkodásáról, valamint Vazul és a többi nyitrai herceg, köztük a későbbi I. András, I. Béla és Szent László király nyitrai működéséről, a Monomachos-féle bizánci korona nyitrai összefüggéseiről és a legjelentősebb nyitrai püspökökről.

A délután folyamán felkeresték az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontot, ahol Csámpai Ottó igazgató bevezetőjét követően Guruncz Enikő történész hallgató tartott rövid áttekintést Esterházy János életéről. Ezt követően megkoszorúzták Esterházy János síremlékét.

A tanulmányi út végén Kodály Zoltán csitári emléktáblájára is koszorút helyeztek. Kodály 1907-ben, 1909-ben és 1911-ben folytatta zoboralji népdal- és népszokásgyűjtő munkáját, amelyből az A csitári hegyek alatt kezdetű népdalt az út során többször is elhangzott.  

Mgr. szakdolgozati témák 2022/2023

POPÉLY ÁRPÁD

1. A „hontalanság éveinek” története egy községben, járásban vagy régióban
A szakdolgozat levéltári források, a szakirodalom, a korabeli sajtó és esetleg oral history interjúk segítségével a magyar kisebbség második világháború utáni helyzetét, a lakosságcsere, a csehországi deportálás és a reszlovakizáció történetét dolgozza fel egy kiválasztott községben, járásban vagy régióban.

2. A magyar kérdés a csehszlovák parlamentekben (1945-1948)
A dolgozat célja, hogy a parlamenti feljegyzések, valamint a szakirodalom és a korabeli sajtó alapján áttekintse, hogyan jelent meg a magyar kérdés Csehszlovákia második világháború utáni parlamentjeiben, vagyis a prágai Nemzetgyűlésben és/vagy a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsban.

3. A szlovákiai magyarság valamely kiemelkedő közéleti személyiségének életpályája
A dolgozat célja, hogy a szakirodalom, levéltári források és a korabeli sajtó felhasználásával feldolgozza valamelyik (akár országosan ismert, akár regionális jelentőségű) szlovákiai magyar közéleti személyiség életpályáját.

4. Egy kiválasztott település, járás vagy régió etnikai arculatának átalakulása a 19-20. században és az azt befolyásoló tényezők
A szakdolgozat célja egy kiválasztott település, járás vagy régió etnikai összetételében a 19-20. század folyamán vagy annak valamely időszakában bekövetkezett változások és azok okainak a feldolgozása.

VAJDA BARNABÁS

1. A hidegháború valamely részeseményének kutatása 1945-1991.
A témának a hidegháború valamilyen kiválasztott eseményének (pl. mediális politikai propaganda) kutatására kell irányulnia az 1945-1991 időszakon belül. A témához, amely minimálisan online elérhető források vizsgálatát feltételezi, szlovák és angol nyelv ismerete szükséges. A kiválasztott hidegháborús részesemény témája lehet politikai, kulturális, sport, tudományos, gazdasági stb jellegű. Kutatni kell a hozzáférhető forrásokat (pl. levéltár, újságok, naplók stb.) és a rendelkezésre álló szakirodalmat. A fő tudományos kérdések: Melyek voltak a kiválasztott hidegháborús részesemény mérföldkövei? Munkamódszerek: A szakirodalomban át kell tekinteni a korszak történetét, majd koncentrálni kell a magyar és nem magyar forrásokra. Minimális követelmény online elérhető források vizsgálata. A témához az angol nyelv ismerete szükséges.

2. Település és várostörténet 1900-1991: specifikálva.
A munkának a kiválasztott falu vagy város közelmúltbeli történetének vizsgálatára kell irányulnia az 1945–1991-es időszakon belül. Pl. egy helybeli esemény (pl.  1956) történetének kutatása. A fő tudományos kérdések: Mik voltak a település fejlődésének jellegzetes vonásai? Mik voltak a kiválasztott település fejlődésének konkrét vonásai az adott időszakban? Milyen urbanisztikai, szociális, iskolai és infrastrukturális stb. fejlesztések jellemezték a kiválasztott települést? A munka fő módszere: könyvtári szakirodalom és levéltári anyagok kutatása.

3. Történelemtankönyvek és -tananyagok kutatása didaktikai célú kutatása.
A témának történelemtankönyvek didaktikai szempontú kutatására kell irányulnia. A kiválasztott tankönyvek bármely időszakból származhatnak és bármely nyelven lehetnek. A vizsgálat témája (tárgya) lehet egy-egy kiválasztott történelmi téma (pl. gyarmatosítás, ipari forradalom), kiválasztott jelenség (pl. a nem európai kultúrák ábrázolása), didaktikai apparátus (pl. kérdések és feladatok mennyisége, minősége) stb. A viszgálatnak a didaktikai/metodikai apparátusának vizsgálatára kell irányulnia, beleértve a textológiai (szövegterjedelem, szövegminőség stb.) és az imagológiai (ikonmennyiség, ikonminőség stb.) kutatásokat, esetleg a tananyag digitalizációjának lehetőségeit. A fő tudományos kérdések: Mik a korszerű történelemtankönyv jellemzői? Milyen tartalmi és minőségi jellemzői vannak a történelemtankönyveknek? Mi jellemzi a vizsgált tankönyv(ek) didaktikai apparátusát? A munka fő módszere: szakirodalom kutatása, valamint a tankönyv(ek) kvantitatív és kvalitatív analízise. A szakirodalmat leginkább pedagógiai folyóiratok, internetes szakmai oldalak és konferenciák anyagai teszik ki.

SIMON ATTILA

1. A magyar kisebbségről kialakított kép egy háború közötti szlovák nyelvű lapban
A munka egy választott szlovák nyelvű lap cikkeinek elemzését és annak megfogalmazását kívánja, hogy az elemzett írások milyen képet tükröztek a szlovákiai magyarokról, azok helyzetéről, szándékairól, pártjairól vagy a magyar-szlovák együttélésről.

magyar kisebbség, sajtó, etnikai kapcsolatok

2. Magyar politizálás az első Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésében
A témát választó hallgatónak a csehszlovák nemzetgyűlés interneten is elérhető parlamenti naplói illetve a korabeli sajtó alapján kell megvizsgálni a szlovákiai magyar nemzetgyűlési képviselők tevékenységét, magatartását.

3. A mindennapok és modernizáció a huszadik század első felében
A hallgató huszadik századi mindennapi élet (háztartás, szabadidő, nők helyzete stb.) egy kiválasztott mozzanatát vizsgálja meg sajtó-, levéltári és szubjektív források (naplók, visszaemlékezések) segítségével.

4. Egyházközségem története a 19. és 20. században
A hallgató egy kiválasztott egyházközség (lehet az református, katolikus vagy más) történetét vázolja fel a fellelhető források – elsősorban presbitériumi jegyzőkönyvek vagy historia domusok alapján, illetve a szakirodalom és levéltári kutatások alapján.

SZARKA LÁSZLÓ

1. A magyar művelődés úttörője. Kultsár István életútja és komáromi könyvtára

A szakdolgozat az 1760-1828 közt Kultsár István jó dokumentált életútjának, tanári, kutatói, sajtó- és színház szerezői tevékenységét tekinti át a szakirodalom és a sajtóforrások alapján.  Külön fejezetben vizsgálja az által létrehozott és korának legértékesebb magyarországi könyvtárai közé tartozó könyvgyűjteményét, amelyet halála előtt szülővárosának, Komáromnak ajándékozott.

2. Petőfi Sándor politikai és katonai szerepvállalása 1848–1849-ben

A kérdés publikált történeti forrásai és szakirodalma alapján a magiszteri szakdolgozat  Petőfi politikai 1848.tavaszi politikai szerepvállalásából kiindulva nyomon követi nézeteit a magyar és a nemzetközi forradalomról. Külön fejezetben vizsgálja az 1848. júniusi országgyűlési választásokon való indulását, a szabadságharc politikai és katonai alapkérdéseiben elfoglalt álláspontját.

3. A Nagy Háború hatása a kisvárosi mindennapokra. Háborús tudósítások és levelek a Komáromi Újságban 1914-1918 között.
A digitalizizált formában is elérhető Komáromi Újság háborús évfolyamai és a kéréskör szakirodalma alapján a szakdolgozat azt vizsgálja, miként hatottak Komárom közvéleményére az elhúzódó háború hírei, az elesettek, fogságba esettek és a sebesültek egyre hosszabb listái, a frontról a szerkesztőségbe küldött katonalevelek.

Bc. szakdolgozati témák 2022/23

POPÉLY ÁRPÁD

1. Csehszlovákia vagy a csehszlovákiai magyarság valamely meghatározó történeti eseményének visszhangja a korabeli szlovák és/vagy a magyar sajtóban
A dolgozat célja, hogy néhány szlovák és/vagy magyar sajtótermék alapján feldolgozza, hogyan jelent meg Csehszlovákia vagy a csehszlovákiai magyarság történetének valamely kiválasztott eseménye a korabeli sajtóban.

2. Csehszlovákia vagy a csehszlovákiai magyarság valamely meghatározó történeti eseményének emlékezete
A dolgozat célja, hogy a kortársak visszaemlékezései alapján bemutassa, hogyan jelenik meg Csehszlovákia vagy a csehszlovákiai magyarság történetének valamely kiválasztott eseménye a történelmi emlékezetben.

3. A magyar kisebbség helyzete 1945-1948 között egy kiválasztott községben, járásban vagy régióban
A munka a szakirodalom és oral history interjúk segítségével a magyar kisebbség második világháború utáni helyzetét dolgozza fel egy községben, járásban vagy régióban.

4.  Az 1989. évi rendszerváltás és a csehszlovákiai magyar sajtó
A dolgozat célja, hogy néhány kiválasztott sajtótermék (pl. Új Szó, Hét, Új Ifjúság, Nap, Szabad Kapacitás) alapján feldolgozza, hogyan jelent meg az 1989. évi csehszlovákiai rendszerváltás a csehszlovákiai magyar sajtóban.

VAJDA BARNABÁS

1. Egy történelmi személyiség vagy történelmi esemény, jelenség vizsgálata 1700-1918 között.
A témának egy híres történelmi személyiség vagy egy történelmi esemény, jelenség vizsgálatára kell irányulnia 1700-1918 között. A választott személyiség (Pl. James Monroe, Bonaparte Napoleon, Otto von Bismarck) lehet a politika, kultúra, gazdaság, sport stb. területéről, országos vagy regionális jelentőségű. A választott jelenség lehet pl. az ipari forradalom, a jóléti társadalom kifejlődése stb. Kutatni kell a hozzáférhető forrásokat (pl. levéltár, újságok, naplók stb.) és a rendelkezésre álló szakirodalmat. A fő tudományos kérdések: Melyek voltak a választott személyiség életének mérföldkövei? Melyek voltak a választott történemi jelenség mérföldkövei? Munkamódszerek: A szakirodalomban át kell tekinteni a korszak történetét, majd koncentrálni kell a magyar és nem magyar forrásokra.

2. Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború alatt 1945-1991: specifikálva.
A témának a nemzetközi kapcsolatok vizsgálatára kell irányulnia az 1945-1991 korszakon belül. A választott nemzetközi téma lehet politikai, kulturális, sport, gazdasági stb jellegű. Pl. a német-kérdés, az USA és a Szovjetunió kapcsolata, az európai integráció. Kutatni kell a rendelkezésre álló elsődleges (pl. nemzetközi dokumentumok) és másodlagos (pl. sajtó, szakirodalom) forrásokat (pl. levéltár, újságok, naplók stb.) és a rendelkezésre álló szakirodalmat. A fő tudományos kérdések: Melyek voltak a választott nemzetközi kapcsolat történelmi mérföldkövei? Munkamódszerek: A szakirodalomban át kell tekinteni a korszak történetét, majd koncentrálni kell a magyar és nem magyar forrásokra. A témához az angol nyelv ismerete javasolt és az nagy előny.

3. Történelemtankönyvek és -tananyagok vizsgálata: specifikálva.
A munkának kiválasztott történelemtankönyvekre és az azokban fellelhető tananyagtartalmak vizsgálatára kell irányulnia. A kiválasztott tankönyvek bármely időszakból származhatnak és bármely nyelven lehetnek. A vizsgálat témája (tárgya) lehet: egy kiválasztott történelmi téma (pl. ipari forradalom), egy kiválasztott jelenség (pl. képek), didaktikai apparátus (pl. feladatok minősége), hogyan gondolodnak a történelemről a tanulók, az iskolai történelemtanítás gyakorlata stb. A munka fő módszere: szakirodalom kutatása, valamint a tankönyv(ek) kvantitatív és kvalitatív analízise. A szakirodalmat leginkább pedagógiai folyóiratok, internetes szakmai oldalak és konferenciák anyagai teszik ki. A vizsgálat témája (tárgya) lehet: egy kérdéssor, egy kiválasztott jelenség (pl. Hogyan dolgozik a történész? Honnan ismerhetjük meg a múltat?), vagy a tanulók által ismert és alkalmazott didaktikai jelenség (pl. feladattípusok) stb. A munka fő módszere: szakirodalom kutatása, valamint empirikus kutatás. A szakirodalmat leginkább pedagógiai folyóiratok, internetes szakmai oldalak és konferenciák anyagai teszik ki.

4. Sajtótörténet 1900-1991.
A témának valamely kiválasztott sajtóorgánum történetére kell irányulnia az 1900-1991 időszakban. A kiválasztott sajtóorgánumban (pl. Új Szó, Pravda, Lúdas Matyi, Nők lapja) ajánlott valamilyen tematikát találni (pl. nukleáris fegyverkezés, nők). A választott téma lehet politikai, kulturális, gazdasági stb esemény. Kutatni kell a hozzáférhető forrásokat (pl. levéltár, újságok, naplók stb.) és a rendelkezésre álló szakirodalmat. A fő tudományos kérdések: Melyek voltak a választott téma mérföldkövei? Hogyan, milyen formában jelent meg a választott téma a korabeli médiákban? Munkamódszerek: A szakirodalomban át kell tekinteni a korszak történetét, majd koncentrálni kell a magyar és nem magyar forrásokra. A témához szlovák és angol nyelv ismerete javasolt és előny.

SIMON ATTILA

1. A bűn és bűnözés témája a két világháború közötti szlovákiai magyar sajtóban.
A dolgozat a digitálisan is elérhető lapok (Prágai Magyra Hírlap, Híradó) írásain keresztül próbál meg néhány korabeli bűnesetet bemutatni, illetve elemezni azt, hogyan tudósított ezekről a sajtó.

2. Családtörténetek a huszadik századból
A hallgató a saját családjában és rokonságában fellelhető források (hivatalos iratok, levelek, naplók, írott és szóbeli visszaemlékezések) segítségével megpróbálja belehelyezni az adott család történetét a huszadik század „nagy történetébe”.  A témára olyan hallgató jelentkezését várom, akinek a családjában fellelhetők ilyen források.

3. A szudétanémet kisebbség az első Csehszlovák Köztársaságban
A dolgozat a legújabb cseh és német szakirodalom alapján ad összefoglalást a szudétanémet kisebbség politikai, társadalmi, kulturális pozícióiról. A szakdolgozat megírásához legalább középszintű német nyelvtudás szükséges.

4. Mindennapok az ókori Rómában és Görögországban
A hallgató a fellelhető szakirodalom és publikált források segítségével a korabeli mindennapi élet egy kiemelt elemét mutatja be.

SZARKA LÁSZLÓ

1. A nagyszláv nemzet eszméje.  Ján Kollár elmélete a szláv kölcsönösségről
A szakdolgozat a kérdéskör publikált forrásai és a szlovák, illetve magyar szakirodalom alapján megvizsgálja a 19. század első felében Ján Kollár által leírt szláv nemzetkoncepció történeti, filológiai hétterét. Elemzi Kollár hatását a déli, keleti és nyugati szláv nemzetek értelmiségi köreiben. Korabeli forrásokból kiindulva bemutatja Kollár erőfeszítéseit a szláv törzsiség gondolatának elterjesztésére  

2. Petőfi Sándor szlovák kötődései és felföldi magyar kapcsolatai
Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából a szakdolgozat a korabeli források és a kérdéssel foglalkozó magyar és szlovák szakirodalom alapján összefoglalja az eddigi ismereteket a költő szlovák származásáról, nyelvismeretéről, illetve az Utinaplója alapján jól nyomon követhető felföldi kapcsolatairól.   

3. A magyarországi bábaképzés fejlődése a kiegyezés korában
A 18. századi kezdetek után a 19. század második felében kialakult a magyarországi bábaképzés intézményrendszere. A szakdolgozat a kérdés szakirodalma és a korabeli szaksajtó alapján azt vizsgálja, hogyan járult hozzá a bábaképzés a csecsemőhalandóság csökkenéséhez. Elemzi azt is, hogy milyen szakmai és intézményi változások történtek a bábaképzésben, s hogyan változott a bábamesterség megítélése?

Nec arte, nec marte – Sem csellel, sem erővel

A Selye János Egyetem Tanárképző Kara Történelem Tanszékének hallgatói 2021. november 8-án rendhagyó történelemórákon vettek részt a komáromi újvár egykori lőszerraktárában.

A rendezvényen Dr. Kedves Gyula, az Országgyűlési Múzeum szakmai vezetője, Prof Dr. Csikány Tamás ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Hadtudományi Doktori Iskola vezetője és Dr. Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat elnöke adott elő.

Ezután Mgr. Gráfel Lajos műemlékvédő körbevezette az érdeklődőket az erődben. A nap ötletbörzével zárult, amelyen a hallgatók megoszthatták ötleteiket a szervezőkkel azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne kihasználni az erődrendszerben rejlő lehetőségéket.

A Tanárképző Kar sikerei a XIV. Felvidéki Tudományos Diákköri Konferencián

2019. november  29-30-án Nyitrán, a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán rendezték meg a XIV. Felvidéki Tudományos Diákköri Konferenciát (FTDK), amelyen az SJE Tanárképző Kar képviselői kimagasló eredményeket értek el.

Történettudományi Szekció:

I. helyezett: Varga Szilárd (SJE Tanárképző Kar Történelem Tanszék, felkészítő tanár: Dr. habil. Simon Attila, PhD., a munka továbbjut az OTDK-ra)

III. helyezett: Varga József (SJE Tanárképző Kar Történelem Tanszék, felkészítő tanár: Dr. habil. Szarka László , CSc., a munka továbbjut az OTDK-ra)

Kémiai és Vegyipari Szekció:

I. helyezett: Gelle Donát (SJE Tanárképző Kar Kémia Tanszék, felkészítő tanár: Doc. RNDr. Gyepes Róbert, PhD., a munka továbbjut az OTDK-ra)

Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi valamint Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció:

II. helyzett: Csobó Zoltán (Selye János Egyetem Kémia Tanszék, felkészítő tanár: Mgr. Szarka Katarína, PhD.)

Történelem Tanszék : Sikeres rigorózus vizsga

2019.12.04. Az SJE Tanárképző Kar Történelem Tanszékén 2019. december 4-én rigorózus vizsgát (PaedDr) tett Mgr. Sándor Zoltán, aki sikeresen megvédte „Nem kívánok örök békét, csak a gyáva harcok végét. A militarizmus és a szélsőséges politikai mozgalmak térnyerése az I. világháború utáni Európában” c. kisdoktori dolgozatát. A képen a jelölt és a vizsgabizottság tagjai láthatók: Dr. habil. Szarka László, CSc témavezető; Dr. habil. Simon Attila, PhD tanszékvezető és opponens; Dr. habil. Mgr. Popély Árpád, PhD a bizottság tagja; és Dr. habil Vajda Barnabás, PhD a vizsgabizottság elnöke.

A történelemdidaktika doktori iskola a Budapesti Műszaki Egyetem konferenciáján

2019. november 21. AZ SJE Tanárképző Kar Történelemdidaktika doktori programjának oktatói és hallgatói részt vettek a Budapesti Műszaki Egyetem által rendezett ,,I. Szakképzés és Oktatás: Ma – Holnap konferencia. Fejlődés és partnerség” c. nemzetközi konferencián. A ,,Történelemdidaktikai kutatások a Selye János Egyetem Tanárképző Karán” c. szekcióban az alábbi előadások hangzottak el: Vajda Barnabás: A történelemdidaktikai gondolkodás jelenlegi állásáról; Tóth Péter: A hazai rajzoktatás kezdetei - Sárvári Pál és Beregszászi Pál munkássága; Bese László: Az ellenségképek kialakulásának elméletei és lehetséges kutatási irányai a 20. századi történelemtanításban; Nagy Tibor: A prezentáció mint az interaktív digitális történelemtananyag alternatív lehetősége; Szepessyné Judik Dorottya: ,,Magyar Siketnéma Oktatás" (1901-1918) Példa egy analitikus jellegű kutatás forráselemzéséhez.

 A japán nagykövet látogatása a Selye János Egyetemen

2019.09.23. Komáromi látogatása során a Selye János Egyetemre is ellátogatott Japán szlovákiai nagykövete, Jun Shimmi, aki Bastrnák Tibor parlamenti képviselő meghívására érkezett a városba. A nagykövetet az egyetem nevében Juhász György rektor üdvözölte Liszka József külkapcsolatokért felelős rektorhelyettes kíséretében. Vajda Barnabás, az SJE Tanárképző Kar dékáhelyettese a Történelem Tanszéknek több japán egyetemmel fenntartott tudományos kapcsolatairól tájékoztatta a nagykövetet. 

(Fotó: SJE sajtószolgálata, Bumm.sk)

Történelemdidaktika doktoranduszi képzés

2019.08.27. Sikeresen zajlott a felvételi az SJE Tanárképző Kar Történelem Tanszéke által indított Történelemdidaktika doktoranduszi képzésre. A nappali és levelezős formában meghirdetett PhD tanulmányokra három kutató jelentkezett: Mgr. Bese László, Mgr. Nagy Tibor és Mgr. Szepessyné Judik Dorottya. A tanulmányi program 2019 szeptemberétől indul. A képeken a felvételi bizottság tagjai és a jelentkezők láthatók. 

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola látogatása 

2019.06.25. A Komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Kar Történelem Tanszéke 2019. június 25-én fogadta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének oktatóinak és hallgatóinak egy csoportját a Makovecz Program keretében. A vendégekkel a kar és a tanszék nevében Vajda Barnabás docens találkozott.

Kiállításmegnyitó a TKK-n: ,,100 év képekben”

2019. április 9-én a KEN programja keretében került sor a 100 év képekben című időszaki kiállítás megnyitására, amely a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma jóvoltából vándorolt az SJE Tanárképző Kar épületébe. Azóta, hogy 1918 és 1920 között megváltoztak régiónk államhatárai, csupán négy emberöltő telt el. Ha azonban azt nézzük, hogy mennyit változott a körülöttünk lévő világ - használati tárgyaink, szokásaink, életmódunk - mintha évszázadok teltek volna el. A kiállításon látható képek ennek a közösségnek és az általuk lakott Dél-Szlovákiának a változását, átalakulását kívánják bemutatni. A kiállítást Mgr. Jarábik Gabriella, a múzeum igazgatója nyitotta meg. Dr. habil. Simon Attila, az SJE TKK Történelem tanszék vezetője mesélt a kiállítás előkészületeiről. 

Történelem Tanszék : Pozsonyi tanulmányút 

2019. március 28-án az SJE Tanárképző Kar történelem szakos hallgatói Szarka László docens úr vezetésével tanulmányúton vettek részt Pozsonyban és Dévényben. A hallgatók a Magyar Kultúra Múzeumában az Étel, ital, álom, illetve a Felcserélt otthonok c. kiállításokat tekintették meg, melyről írásos beszámolót készítettek. Ezt követően történelmi sétán vettek részt Pozsony Óvárosában Korpás Árpád, a Pozsonyi Kifli alelnökének vezetésével. A csoport a Grassalkovich-palota környékén tartott ebédszünet után a Csemadok-székházban megtekintette a 70 éves a Csemadok c. kiállítást majd beszélgetett Bárdos Gyulával és Duray Miklóssal az 1968-1993 közti negyed századról. A délután utolsó állomása a dévényi vár volt.

A Történem Tanszék hallgatói a 2018-as FTDK-n

A 2018.11.21-22. között Komáromban szervezett XIII. Felvidéki Tudományos Diákköri Konferencián az SJE Tanárképző Kar Történem Tanszék három hallgatója a Társadalomtudományi szekcióban szerepelt. Az eredmények: Első helyezett: Kiss Orsolya (SJE TKK) ,,Csatájok a védelmezett népjog csatája volt. A nagysallói ütközet emlékezete 1867-2017.” Második helyezett: Ollé Tamás (SJE TKK) ,,Illúziók nélkül. Az 1920. évi magyar delegáció kísérletei a béketervezet megváltoztatására.” Negyedik helyezett: Vass Gábor (SJE TKK) ,,A flottaparancsnok, a kapitány és az armada.” A zsüri arra az álláspontra jutott, hogy a Társadalomtudományi szekcióban elhangzott munkák és előadások maga színvonala lehetővé  teszi, hogy a szekció összes résztvevője továbbjusson a 2019-ben rendezendő magyarországi Országos TDK-ra. 

Magyar Tudomány Ünnepe : Dr. Kaposi József előadása a TKK-n

2018.11.21. A Magyar Tudomány Ünnepe keretében 2018. november 21-én Dr. Kaposi József tudományos tanácsadó (EKE – Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet), egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Tanárképző Intézet) tartott tudományos előadást a Selye János Egyetem Tanárképző Kar történelem szakos hallgatóinak. A Korszerűség az oktatásban című előadás során elsősorban a korszerű történelmi tananyagtartalmakról esett szó, beleértve a legkorszerűbb fejlesztésekről, mint az okostankönyvek.

Történész hallgatónk sikere a Márton Áron Tehetséggondozó Programban

2018.08.27.  Mgr. Kálmán Cyntia, az SJE Tanárkpző Kar történelem-angol szakos hallgatója a 2018-as akadémiai évben sikeresen pályázott a Márton Áron Tehetséggondozó Programban. Kutatásának témája és címe, amit Dr. habil. Vajda Barnabás, PhD. tutori irányítása alatt végzett, „A sztálinizmus szatírája George Orwell Állatfarm és 1984című műveiben” volt. Mgr. Kálmán Cyntia a tehetséggondozó program zárókonferenciája után a szakmai vezetők és szekcióvezetők javaslatára a Márton Áron Tehetséggondozó Program Oklevelében részesült.

A TKK hallgatója mint a Komáromi Erőd egyik idegenvezetője

Nemrégiben az erőd időszakos munkalehetőséget kínált egyetemi hallgatók számára. Az SJE Tanárképző Kar történelem és katechetika szakos hallgatójaként  jelentkeztem, és idegenvezetőként el is tudtam helyezkedni az erődben. A követelmények között volt a beszédkészség, az előadókészség és a nyelvtudás. A képes beszámoló itt található (link)

Tanszéki kirándulás 2018.04.25-29.

Erasmus+ vendégelőadók a Történelem Tanszéken

Kerekasztal-beszélgetés a Debreceni Egyetemen

2018.03.07. A Debreceni Egyetem és a Doktoranduszok Országos Szövetsége Történelem- és Politikatudományi Osztálya (Molnár Dániel és Ajpok Vivien) szervezésében kerekasztal-beszélgetésre került sor a határon túli magyar kisebbségekől és a náluk zajló történelemtanítás aktuális helyzetéről. A Debreceni Egyetem Főépületében lezajlott kerekasztal-beszélgetésen részt vett: Demeter Emőke központvezető (RMPSZ Partiumi Területi Oktatási Központ); László László történelemtanár, tankönyvszerző és –fordító (Silvania Főgimnázium Zilah); Orosz Ildikó rektor (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola); Takács Márta elnök (Magyar Rektori Konferencia Határon Túli Felsőoktatási Intézmények Bizottsága); a Selye János Egyetem Tanárképző Karát Vajda Barnabás történész, dékánhelyettes képviselte. Ünnepi köszöntőt Prof. Dr. Bartha Elek, oktatási rektorhelyettes (Debreceni Egyetem) mondott, a beszélgetés moderátora pedig Prof. Dr. Jávor András, rektori főtanácsadó (Debreceni Egyetem) volt.

A 2016/2017-es akadémiai évben sikeresen pályázott a Márton Áron Tehetséggondozó Programban Bc. Nagy Tibor, a Történelem Tanszék 1Mgr. hallgatója. Dr. habil. Vajda Barnabás, PhD. tutori irányítása alatt Nagy Tibor kutatási pályamunkája a ,,Digitális tananyagok készítése és felhasználási lehetőségei a történelemtanításban" volt. A hallgató kiváló pályamunkát készített és mutatott be a tehetséggondozó program záró eseményén 2017 nyarán.

Rácz Lajos professzor előadásai a TKK-n

2017.10.23-24. Az Erasmus+ nemzetközi program keretében vendégünk volt Rácz Lajos, a Szegedi Egyetem professzora. Rácz professzor a TKK Történelem Tanszék vendégeként több előadást tartott, egyúttal találkozott a Tanárképző Kar vezetésével is.

KONFERENCIA: A HIT ÉS A KÖZÖSSÉG SZOLGÁLATÁBAN

2017.10.12. A Selye János Egyetem  Református Teológiai Kara Történeti Tudományok Tanszéke  és a Tanárképző Kar Történelem Tanszéke konferenciát szervez: A HIT ÉS A KÖZÖSSÉG SZOLGÁLATÁBAN ÉLETUTAK A SZLOVÁKIAI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZBAN cimmel.

Időpont és helyszin: 2017. október 12., 9.00 órától az SJE Református Teológiai Kar 14-es sz. termében.

A konferencia programja:

08.30-09.00 Regisztráció
09:00-09:15 A konferencia megnyitása: Lévai Attila, dékán
09.15-10.30 Hit – egyház – hatalom:

Szarka László: Nemzetiség, lojalitás – egyházi autonómia. A szlovenszkói reformátusok kérései és a (cseh)szlovák egyházpolitika az 1920-as évek első felében.
Filep Tamás Gusztáv: Péter Mihály és a szlovenszkói és ruszinszkói református egyház három nagy kérdése.
Bukovszky László: Reformátusok Mindszenty szolgálatában.
Vajda Barnabás: Ateizmus és vallásosság Dunaszerdahelyen 1945-1989.

Vita

10.30-10.45  Szünet
10.45-12.15 Egyház és szolgálat:

Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság vallási összetételének alakulása különös tekintettel a református felekezetűekre 1918-2011.
Galo Vilmos: Református ébredési mozgalmak Szlovákiában és Kárpátalján 19181948 között. Bándy György: A somorjai evangélikus elemi iskola felemelkedése és bukása.
Kónya Péter: Ladiver Illés, két iskola rektora és reformátora.
Kónya Annamária: Református lelkészek az egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében.

Vita

12.15-13.15  Szünet
13.15-15.45 Új keretek között:

Lévai Attila: Pálóczi Czinke István élete és munkássága.
Simon Attila: Református lelkészek a politika szolgálatában – Štefan Štunda és társai. Somogyi Alfréd: Adalékok Balogh Elemér püspök életútjához.
Csonthó Aranka: Sörös Béla (1877-1939), a losonci Teológiai Szeminárium megalapítója. Czinke Zsolt: Magda Sándor élete és munkássága.

Vita

14.45-15.00  Szünet
15.00-16.00 Szolgálatban:

Kiss Jolán: Tóth István (1887-1979) szolgálata Kisújfalun
Buza Zsolt: Rozsnyó és Homonna Kálvin Jánosa (150 éve született Réz László, templomépítő lelkipásztor)
Tömösközi Ferenc: Galambos Zoltán élete és szolgálata

Vita

16.00 Zárszó
A konferencia a VEGA 1/0528/16-os számú  A Református Keresztyén Egyház Szlovákiában 1918-1952 című.  kutatási program keretében valósul meg. 

Az SJE Tanárképző Kar Történelem Tanszéken sikeresen megvédte PaedDr. dolgozatát Mgr. Kulcsár Mónika. Munkájának címe és témája: ,,A politikai extrémizmusok jelei és megnyilvánulási formái, valamint a hatástalanításukra felhasználható pedagógiai eszközök a történelemtanításban." 

A képen a doktori dolgozat szerzőjén kívül a Történelem Tanszék munkatársai láthatók: Dr. habil. Simon Attila, PhD.; Dr. habil. Szarka László, CSc.; Dr. habil. Popély Árpád, PhD.

Molnár Imre előadása Esterházy Jánosról

2017. március 28. : Dr. Molnár Imre történész, a pozsonyi Magyar Intézet igazgatója ad elő Esterházy Jánosról, illetve válaszol a kérdésekre vele kapcsolatban. Helyszín és időpont: Tanárképző Kar, 9.00 óra, T 404-es terem. Meghívó itt.

2016. október 25-én, kedden 9.40-től a 404-es teremben Rácz Lajos a szegedi egyetem docense tart előadást a természeti katasztrófáknak a történelemre gyakorolt hatásáról. Az előaadásra minden érdeklődőt szeretetel várunk.

A tanulmányi program infrastruktúrája

A Történelem tanulmányi program (1. és 2. szint) és a Történelemdidaktika (3. szint) tanulmányi program térbeli, materiális és technikai hátterének bebiztosítása

a. A tanulmányi program tantermeinek listája, jellemzése és technikai felszereltsége.

Az oktatás a Történelem tanulmányi programban (1. és 2. szint) és a Történelemdidaktika (3. szint) tanulmányi programban a Selye János Egyetem Tanárképző Karán folyik, az alábbi tantermekben:

T 109 (befogadóképesség 30 fő)
T 201 (befogadóképesség 45 fő)
T 213 (befogadóképesség 25 fő)
T 301 (befogadóképesség 40 fő)
T 402 (befogadóképesség 34 fő)
T 501 (befogadóképesség 42 fő)
T506 (befogadóképesség 25 fő)

Mindegyik tanteremben található beépített, VGA csatlakozóval ellátott projektor, amely lehetővé teszi a prezentációs technika használatát az oktatásban. A T109-es teremben interaktív tábla is működik. A T201 terem szaktanteremként funkcionál. A tanulást különböző oktatási anyagok segítik. A szaktanterem felszereltségét alkotják a történelmi falitérképek, térképállványok, szakkönyvek és poszterek.

b  tanulmányi program információs hátterének bebiztosítása (a tantárgyak információs lapján szereplő a szakirodalomhoz, információs adatbázisokhoz és egyéb információs forrásokhoz, illetve technológiákhoz való hozzáférés).

Az egyetemi könyvtár hozzáférést biztosít a tantárgyak információs lapjain feltüntetett és egyéb szakirodalomhoz. A könyvtár a DAWINCI könyvtári információs rendszert használja, amely a legmodernebb applikációkat és adatbázisos rendszereket integrálja, a weboldal segítségével pedig lehetővé teszi az OPAC katalógus használatát. A könyvtár – más egyetemi könyvtárakhoz hasonlóan – bekapcsolódik a publikációs tevékenységet nyilvántartó központi regiszterbe. Mindemellett a hallgatók és az oktatók számára – a CVTI SR révén – hozzáférést nyújt egyes adatbázisokhoz. Ezen a rendszeren keresztül érhetők el az egyes kiadók online adatbázisaiban szereplő tudományos folyóiratok is. Az egyetemi könyvtár rendszeresen szervez workshopokat, amelyek elősegítik az adatbázisokban történő tájékozódást és az irodalmi forrásokkal folytatott munkát.

c. A tanulmányi programban alkalmazott távoktatás jellemzése. Hozzáférések, az online-tanulást lehetővé tevő portálok. A jelenléti oktatásról a távképzésre történő átmenet folyamata.

A távképzés, illetve a kombinált képzés céljaira az egyetem a BigBlueButton videókonferencia-rendszert használja, valamint – alternatív eszközként – az MS Teams platformot mint az Office 365 A1 for faculty csomag részét, amelyet az oktatók és a hallgatók egyaránt használhatnak. 2015-ben alakították ki és vezették be az egyetemen az open-source LMS Moodle online tanulást lehetővé tevő rendszert, amelyet 2017-ben részlegesen integráltak a WeBWorK rendszerbe. A Moodle lehetőséget nyújt az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó oktatási anyagok közzétételére, házi feladatok kijelölésére, valamint a tudás felmérésére elektronikus tesztek formájában. A hallgatók az egyetem minden épületében csatlakozhatnak az internetre a WiFi hálózat segítségével. A hálózatra történő csatlakozáshoz az adott személy autentifikációja (név és jelszó) szükséges. Az egyetem oktatói és hallgatói 2016-tól a központi nyomtatási rendszert is használhatják.

d. Az egyetem partnerintézményei az oktatási tevékenység biztosításában, valamint participációjuk jellemzése.

A tanulmányi programban folyó oktatási tevékenység biztosítását illetően az egyetem legfontosabb partnerintézményeinek a gyakorlóiskolák, illetve -óvodák számítanak. Ezekben az intézményekben valósul meg a Tanárképző Kar hallgatóinak pedagógiai gyakorlata.

A Tanárképző Kar több mint 30 gyakorló oktatási intézménnyel folytat együttműködést. Gyakorlóiskolák és -óvodák nemcsak Komáromban, hanem Szlovákia egész területén – pl. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren, Galántán, Pozsonyban, Párkányban, Érsekújváron, Gútán, Királyhelmecen, Ipolyságon, Rimaszombatban és Nagykaposon is – vannak.

A hallgatók a pedagógiai gyakorlat keretében megfigyelik és elemzik az oktatási folyamatot, megtanulják alkalmazni a tanulmányaik során elsajátított elméleti ismereteket, valamint fokozatosan elsajátítják azokat a készségeket, amelyek a pedagógiai hivatás gyakorlásához elengedhetetlenek.

e. A szociális, társadalmi, kulturális, lelki, valamint a sportélet jellemzése és lehetőségei.

A Selye János Egyetem igyekszik hallgatóinak a tanulmányaik során ösztönző környezetet biztosítani. Diákotthonokat működtet, amelyek komfortos lakhatást és az előírásoknak megfelelő higiéniai körülményeket nyújtanak az egyetem hallgatói számára. A Sirály Diákotthon részét képező multifunkcionális sportpálya a hallgatók mozgásigényét hivatott kielégíteni. A diákotthonban kápolna is található.

Az egyetem étkezést is biztosít a hallgatói számára az egyetemi Konferenciaközpontban. Az egyetemi Sportcentrum pedig sportolásra és a szabadidő tartalmas eltöltésére ad lehetőséget.

A hallgatók kulturális, társadalmi életének gazdagítása szintén kiemelt jelentőséggel bír az egyetem számára. A fiatal tehetségek a Cantus Iuventus énekkarban érvényesülhetnek.

f. A tanulmányi programban tanuló hallgatók mobilitáson és szakmai gyakorlaton való részvételének lehetőségei és feltételei (a kapcsolatok feltüntetésével), a jelentkezés menete, az elfogadtatás szabályai.

Az egyetem a hallgatók számára – az Erasmus+, a Makovecz Program és a CEEPUS keretében – lehetőséget kínál nemzetközi mobilitásra.

A nemzetközi kapcsolatokért felelős részleg a karokkal együtt rendszeresen szervez Erasmus+ információs napokat és workshopokat, valamint lehetőséget kínál személyes és online konzultációra. Az egyetem hallgatóit továbbá az egyetemi honlapon, az egyetemi levelezőrendszer segítségével és propagációs céllal elkészített anyagok révén is tájékoztatja a szakmai gyakorlattal kapcsolatos lehetőségekről.

Partnerintézmények
https://www.ujs.sk/hu/nemzetkoezi-kapcsolat/partnerintezmenyek.html

Erasmus+ hallgatói mobilitás
http://erasmus.ujs.sk/hu/hallgatoi-mobilitas.html

Útmutató:
http://erasmus.ujs.sk/hu

Makovecz Program
https://www.ujs.sk/hu/nemzetkoezi-kapcsolat/makovecz.html

CEEPUS és egyéb mobilitási programok
https://www.ujs.sk/hu/nemzetkoezi-kapcsolat/egyeb-mobilitasi-programok.html