A Rákócziak 16–17. századi család- és rokonságtörténete
A Selye János Egyetem Tanárképző Karának Biológia Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Régészeti Intézete és a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács 2018. november 5-én nemzetközi tudományos szimpóziumot szervezett „A Rákócziak 16–17. századi család- és rokonságtörténete” címmel. A tanácskozásra a SJE Konferencia-központjának K9-es termében (Hradná 2, 945 01 Komárom, Szlovákia) került sor meghívott szakemberek és érdeklődő hallgatóság részvételével.
A szimpózium a szlovákiai Tudományok és Technika Hete, valamint a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából valósult meg a szlovákiai Nemzetiségi Kultúrák Támogatási Alapjának „A Rákócziak antropogenetikai és történeti kutatása” című 18-170-00733-as számú projektje kapcsán.
A Rákóczi-család régi magyar nemesi család, mely a 16-17. században a Magyar Királyságban, majd a 17. században az Erdélyi Fejedelemségben is országos, sőt a 17. század második felében, a 18. század elején nemzetközi jelentőséggel bírt. A kutatás célja I. Rákóczi Ferenc csontmaradványainak azonosítása, amelyek Kassán a Fő utcai premontrei Szentháromság templomban nyugszanak. Erre a történeti, régészeti és antropológiai módszerek mellett ma már a genetika legújabb módszereit is segítségül lehet hívni. A szimpóziumon elhangzott előadások ezeknek a kutatásoknak ez eredményeit ismertették.
A szimpóziumot Dr. habil. PaedDr. Horvath Kinga, PhD., a SJE TKK dékánja, Ing. Balázs Pál, PhD., SJE TKK Biológia Tanszék tanszékvezetője, valamint Balázs Pál, szerencsi református lelkész nyitották meg.
A konferencián különböző tudományágak képviselői tartottak előadást, mint például Dr. habil. Szarka László, CSc. (Selye János Egyetem, TKK Történelem Tanszék, Komárom) a Rákóczi család dinasztiaalapításának historiográfiájáról, MUDr. Fraenkel Emil, PhD. (L. Pasteur Egyetemi Kórház, Kassa és a Henszlmann Imre Történelmi Társaság, Kassa) Báthory Zsófia, I. Rákóczi Ferenc és a kassai premontrei templom – avagy egy kripta életre kelése címmel tartott előadást, Majoros Judit, a szerencsi Zempléni Múzeum igazgatója a Rákócziak Szerencsen című előadását prezentálta, Dr. habil. PaedDr. Nagy Melinda, PhD. (Selye János Egyetem, TKK Biológia Tanszék, Komárom) I. Rákóczi Ferenc anyai ági felmenőiről tartott előadást a mitokondriális azonosításhoz.
A második szekcióban Dr. habil. Tóth Gábor, PhD. (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Savaria Egyetemi Központ, Szombathely) I. Rákóczi Ferenc vélelmezett csontmaradványainak embertani vizsgálatának eredményeit mutatta be. _Ezt követően Mende Balázs Gusztáv, PhD. a Magyar Tudományos Akadémia, BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumának vezetője az archeogenetikai vizsgálatok mintavételezési módszertanáról tartott beszámolót. Gerber Dániel és Szeifert Bea (Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK Genetikai Tanszék; Magyar Tudományos Akadémia, BTK Régészeti Intézet, Budapest) pedig a genetikai nem-meghatározát, és a feltételezett Rákóczi maradványokon eddig elvégzett archeogenetikai vizsgálatokat mutatták be.
A szimpózium a Dr. habil. PaedDr. Nagy Melinda, PhD. által vezetett workshoppal ért véget, ahol összegezték az eddigi eredményeket és meghatározták a kutatás további irányát.
A szimpózium programja letölthető itt.
https://pf.ujs.sk/hu/archivum/6145-a-rakocziak-16-17-szazadi-csalad-es-rokonsagtoertenete-2.html#sigProId8bd81d1625